2010. augusztus 26., csütörtök

Augusztusi bejegyzésem 1980-ban



Mi akarsz lenni, kisfiú?- élénken emlékszem tucatnyi válaszomra erre a megkerülhetetlen kérdésre. Igen komoly és elszánt terveim voltak, úgymint: fiákeres, miniszterelnök, karmester… (Érdekes, ezek mind a vezetés valamilyen fontos eszközét tartják kezükben…)
Mire a pályaválasztás kérdése sorsdöntővé vált, egy kemény dilemma alakult ki bennem, és környezetemben is: egyértelmű volt, hogy legjobban – hogy-hogy nem – a matematika megy, ugyanakkor mind érdeklődésem, mind a családi háttér művészi pályát sejtetett. Ekkor egy szilárd ideológiát dolgoztam ki: matematikát kell tanulnom az egyetemen, és miután kellően csiszolttá tettem az elmémet, megtanultam logikusan és elvontan gondolkozni, látni a láthatatlant, megtérhetek a művészet vágyott világába. Az idők folyamán ez az életstratégia érett, és alkalmazkodott. Több alkalommal éreztem úgy, hogy indokolt, és fontos ezt részletesen kifejtenem. Így fokról-fokra mélyebb összefüggésekbe tudtam elhelyezni céljaimat, mélyebb elemzésnek tudtam alávetni érzéseimet és gondolataimat.
Soha nem voltak kétségeim, hogy sodródom az életben, de egy percig nem veszítettem szem elől céljaimat, prioritásaimat. Tud-tam, hogy bármit és a társadalmi-szakmai hierarchia bármilyen szintjén állva teszek, számomra két vezérlő csillag szabja a tájolást: megtenni, ami meg kell tennem a tudományok területén, és megtenni, amit meg kell tennem azért, hogy jobb legyen a világ. Ugyanakkor tudtam, évről évre jobban, terebélyesedő bizonyossággal tudtam, hogy életemnek van egy harmadik pillére: a család. Két nagyszerű fiúval, és most egy nagyszerű lánnyal ajándékozott meg szeretett feleségem. A család a legörömtelibb boldogság megélésének esélye. De a család hivatás is, küldetés is. Ezért harmadiknak tekintettem a két másik vezérlő csillag mellett.
És a hűség? Soha, soha – szoktam hevesen megfogadni fejtegetéseim végén – soha nem fogok megfeledkezni arról a hűségről, amivel tartozom egy negyedik csillagnak. Ha már mindent elintéztem az életben, visszatérek hozzád, Művészet!

1980

[B]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése