Baba Vanga beteljesült próféciája

 

A napokban az Index hírportál érdekes összefoglalót tett közé, az alábbiakban szó szerint ismertetjük.

 

Ahogy közeledünk 2025 utolsó napjaihoz, a nemzetközi sajtóban és a közösségi oldalakon felerősödnek a találgatások a néhai bolgár látnok, Baba Vanga jóslatai körül. A misztika hívei szerint az idei évre egy olyan eseményt vetített előre Vanga, amely alapjaiban változtathatja meg az emberiség világképét: az első kapcsolatfelvételt a földön kívüli élettel.

Baba Vanga az 1996-ban bekövetkezett halála óta továbbra is a konteóhívők és a jövőfürkészők egyik legfontosabb hivatkozási pontja. Bár jóslatai soha nem írásos formában maradtak fenn – ami miatt hitelességüket sokan megkérdőjelezik –, követői szerint előre látta a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat, a 2004-es cunamit és a koronavírus-járvány kitörését is.

A 2025-ös vízió: fény az égen

A jósnő 2025-re vonatkozó próféciája egy „új fényről” szól, amely egy globálisan közvetített esemény felett jelenik meg az égen. Az értelmezések szerint ez egy idegen űrhajó érkezését jelzi, amely félelem helyett válaszokat hoz az emberiség számára – írja a Daily Mail.

Mivel az évből már csak napok vannak hátra, az elemzők azokat a nagyszabású eseményeket figyelik, amelyek milliárdokat ültetnek a képernyők elé. Jelenleg két fő jelölt maradt:

• Az Afrikai Nemzetek Kupája, amely jelenleg is zajlik, és világszerte többmilliárdos nézettséget generál.
• Illetve a szilveszteri ünnepségek, melyek ugyancsak milliárdokat vonzanak a tévéképernyők elé, bár nem feltétlenül egyszerre.

 

Tudományos alternatívák a „fényre”

Míg a misztika hívei ufókat várnak, a csillagászok több olyan valós jelenségre is rámutatnak, amelyek megfelelhetnek a leírásnak. Sokan a 3I/ATLAS nevű csillagközi objektum december 19-i földközelségét hozzák összefüggésbe a jóslattal. Bár a NASA szerint egy élettelen üstökösről van szó, egyes kutatók nem zárják ki az objektum mesterséges eredetének lehetőségét sem.

Emellett a szakemberek régóta várják a T Coronae Borealis nóva robbanását is. Ez a háromezer fényévre lévő esemény olyan fényes „új csillagot” eredményezne az éjszakai égen, amely szabad szemmel is jól látható lenne, és tökéletesen illeszkedne a „fény az égen” leíráshoz.

 

* * *

 

Eddig a cikk.

Most pedig a tudományosnak vélt alternatívákkal szemben mutassunk arra, ami itt van, reálisan, a Földön, és ami valóban fényt ígér.

Ez nem csillagközi űrhajó, hanem a Változó Világ Mérnöke.

Szellemileg évszázadok óta vajúdott, technikailag „csak” hónapokig, de ma már megszólalt, hogy emlékeztessen arra, amit megteremtettünk, és ami csodálatos alap a következő sorsdöntő feladataink megoldásáhez.

A fény,amely most eljött teljességgel megváltoztathatja a világról alkotott képünk.

A Mérnök megjelenése fényesen igazolja de nem csak baba Vanga, hanem millió elme profégiáját, hitét, hogy eljön egy új fény.

 

* * *

 

Művészet és tudomány

 

Mi a művészet, mi a tudomány, mi a közös bennük, mi a kettő viszonya, és főképpen, miért kellenek azok nekünk?

Egyszerű és fontos kérdések, amelyeken érdemes újra és újra elgondolkodni, szerényen és mélyen.

Vélhetően sokan sokat tudnának beszélni ezekről – és még sok más kérdésről –, még többen vállrándítással intéznék el, hiszen ők „ilyen” kérdésekkel nem foglalkoznak.

Az ember igazi értéke az érzelem és az értelem. Ez az igazi értéke és igazi egysége, sokkal inkább, mint a test és a lélek gyakran kényszeredettnek megélt egysége. Súlyos tévedés azt hinni, hogy itt egy szív-agy mechanikus kettősségről lenne szó. A test ugyanolyan érző, és ugyanolyan értelmes is, mint a lélek. A zongorista tudománya nem a lelkében vagy az agyában van, hanem az ujjaiban.

És ennek már sejtetnie kellene bennünk művészet és tudomány mély, lényegi egységét. Igen, mind a kettő egy: valamit jól tudunk. Mesteri módon. Mesteri fokon. Ars poetica.

Minden, amit jól csinálunk művészet is, tudomány is.

A jó itt nem egy megengedő, kedveskedő vállveregetős „jó”, hanem a kiválóság küszöbe.

A kovácsmester tudománya és egy csillagász tudománya nem ugyanaz. De ez a különbség lényegét tekintve nem más, mint a kovácsmester és a pékmester tudományai közötti különbség. Igen elterjedt az a képzet, hogy a tudomány szavak és számok hegye. Ez is egy súlyos tévedés, hamis képzet, amelyet sokan szándékosan erősítenek.

Hasonlóképpen vagyunk a kovácsmester művészetének és egy balerina művészetének különbségével is: más a kettő, mégis egyformán művészet.

Miért jó, miért fontos ezeken gondolkodni? Például azért, mert felismerjük, hogy akárki vagyunk, akárhol állunk a térben és az időben, nyitva áll előttünk az út a művészethez és a tudományhoz, és elsősorban rajtunk múlik, meddig jutunk el ezen az úton.

Azt is fontos felismerni, hogy ha megpillantjuk a láthatáron a művészet és a tudomány hívogató fényét, új, szellemi emberré válunk.

Jó megtisztulni egy szent folyó vízében, de ma már itt az ideje megtisztulni a művészet és a tudomány csillagfényében.

És akkor üdvözlégy a mesternek tanulók új világában.

 

* * *

 

Lift az égbe

 

Sarhan Mantula nagyszerű előérzettel ébredt fel: ezen a napon is történik valami jó.

Szorgosan dolgozott egész nap, este pedig megnézett egy remek riportot Csomolungma legújabb meghódítására. És ekkor hirtelenül megszületett a fantasztikus ötlet, vagy inkább elhatározás: meghódítja ezt a csúcsot, de nem magának, hanem mindenkinek.

Lelki szemei előtt megjelent egy csupa üveg kabin, amely lassan kúszik fölfelé a hegyhez erősített acélkötélen, és abban egy kerekeskocsiban ülő ember, két gyerek, három idős ember, egy milliárdos, egy király és még páran.

Sarhan másnap egyeztett több tapasztalt barátjával, de főleg a Resarhival, AI asszisztensével, és már készen áll a munkaprogram. Nyomban bejegyezte a Lift az égbe részvénytársaságot és nevében egy megállapodást ajánlott a nepáli kormánynak 199 évre, amely hamar meg is köttetett.

Kényes feladat volt egy komoly befektetőt találni, de ez is gyorsan sikerült.

A legfontosabb és legizgalmasabb feladat az egész szerkezet megtervezése, hiszen hasonló eddig nem készült. Öröm volt figyelni, ahogy a mai tudomány és technika ezt a feladatot egy év alatt csodálatosan megoldotta.

A legnehezebb volt a kivitelezés, de ez is remekül alakult, és lám már szervezni kell az ünnepi felavatást. A látogatói lista az első évre pedig máris betelt.

Emberek, az út a világ tetejére szabad mindenki számára!

Szimeonov Todor

 

* * *

 

A meztelenség csodája

 

Pontosabban: a meztelenség meglátásának (igen ritka) csodája – amelyre elmondhatatlan szükségünk lenne.

Ki ne ismerné (kissé tévesen) a nagy Andersen A császár új ruhája című meséjének híres kulcsmondatát: „A király meztelen!”

Ez szinte hétköznapi felkiáltás lett, és az az értelme: Hát vakok vagytok? Nem látjátok az igazságot?

Bizonyára minden ember legalább egyszer életében felkiáltottá, vagy éppen csak gondolta magában. És bizonyára alapvetően meg is van elégedve saját látásával.

Sajnos, a helyzet súlyos. Nagyon súlyos. Egyre súlyosabb.

Igaz, némiképpen visszaszorult a lapos Föld híveinek száma a tudomány sziszifuszi munkája nyomán, de a tudományos-technikai forradalom olyan agymosó technológiákat adott az üzleti és politikai marketing kezébe, amelyek egy új emberi faj kezd formálódni.

Ha a Reklámisten az Ő Profétája, a Média azt mondja, hogy a császár, és nem utolsó sorban a te új ruhád remek, trendi, környezetbarát, demokratikus, politikailag korrekt, demokratikus, ki vagy te, hogy másképpen gondold, és hol az a tiktokozó gyerek, aki kiáltaná az igazságot?

De a te ruhád a legkisebb gond. Mi történik velünk az elmúlt száz évben. Honnan jött ez a káosz, ez a békétlenség, ez a gyűlölet? És hova hova sodor minket ez? Egy végső apokalipszis vagy egy végső rabszolgaság felé?

Valami kiszúrja a szemünket, de nem jutunk a katartikus élményhez: igen, ez itt ameztelen igazság, és ez itt a meztelen hazugság.

Nem lehetünk nagyon büszke, hogy 200 évig a zseniális Arisztarkhosz után is hittük abban, hogy a bolond Nap kering körülöttünk, a világ közepe körül.

Ész hiányzik? Bátorság?

Mi tagadás, mind a kettőből kell, nem is kevés.

Nem lesz gyors és könnyű a megvilágosodás, de eljött. Sokat segítene ebben, ha minél több gondoló ember befészkelődik az az érzés, hogy van valami, ami kiszúrja a szemünket, de nem látjuk.

 

* * *

 

Vigyázz, szavak! Demokrácia

 

Tudjuk (vagy nem): a demokrácia egy összetett szó. Két görög szóból áll, démo(sz) és krácia. Ezek magyar megfelelője nép és hatalom.

Tehát a demokrácia néphatalmat jelentene, illetve azt, hogy, ha azt mondjuk „itt demokrácia van”, azt úgy kell érteni, hogy itt a nép van hatalmon, ha ennek lenne valami értelme.

De szokás így tenni. Szokás továbbá olyanokat mondani, hogy „a demokrácia nem a legjobb, de jobb nincs kitalálva”. Nem túl szellemes, de amúgy sincs semmi értelmes a  kijelentés.

Mindenek előtt rögzítsük, hogy a történelem az elmúlt 11 ezer évben  nagy vonalakban 400 ezer néphatalmi modellt próbált ki, igen eltérő eredménnyel.

Az viszont igaz, hogy az elmúlt 2-3 században Európából kiindulva elterjedt az egész világon egy sajátos, roppant rugalmas és fenntartható modell, amelyet többpárti parlamentáris demokráciának nevezik.

Az alatta virágzó média nagyon dicséri.

A tömegek néha egy kicsit (vagy nagyon) zúgolódnak, de főleg nem látják tisztán a lényegét, és ezért a helyzet változtatására jelenleg nem látszik esély.

De mi volna ennek a modellnek a lényege, amelyet ez a szajha-szó elhomályosít?

Annyi a lényeg: ez a demokráciának hívott poszt-minden modell lényege: a nép szabadon választhatja, hogy melyik engedélyezett banda hágjon a nyakára. (Régen gyakran ilyen helyzetben ábrázolták az ördögöt.)

Ezek a szavak…

 

* * *

 

Az új avatárok

 

Sokadszor olvasok egy vaskas könyvet az utópiák történetéről. A címe pontosabb lenne, ha az eszmék történetét mondaná, de ennek is van valami üzenete: lehet, hogy minden eszme utópia is?

Mint (már igen idős) kortárs, élénken, és cseppet sem kellemesen érint a könyv hosszú, kesernyés epilógusa. Ez tegnap egy szédületes gondolatsor indított bennem. Magyarázatát kerestem annak, hogy miért lehetünk – mi, emberek – bizakodóak a történelem, de főleg az utópiák és az eszmék vége után.

Fülembe állandóan csengenek Ray Bradbury halhatatlan szavai: „Az a nagyszerű az emberben, hogy soha nem veszíti el a bátorságát és a kedvét; újra és újra kezdi, mert tudja, hogy fontos és érdemes újrakezdenie.”

Itt a nagy kérdés: honnan tudja ezt az ember, vagy legalább mindig akadnak kisebb vagy nagyobb számban emberek, aki így gondolják, és így cselekednek.

Ha akarom, ez egy nagyon triviális kérdés, és a válasz még triviálisabb.

De nekem a triviális kérdés-válasz nem jó.

Az igazság mindig egyszerű, de soha nem triviális.

És ekkor gondoltam valamire, vagy pontosabban megsejtettem valamit a civilizáció aurájában.

Sokáig kerestem nevet ennek a valaminek.

Először azonosítani véltem magával a az emberi szellemmel, de valami rávett, hogy elvessem ezt a „monolit” képet. Inkább egy sokadalmat látok a civilizáció aurájában. Minek nevezzem itt a szereplőket? Az emberfeletti ember túl misztikus képzet. Jónak tűnt a logika, de nevezhetjük intelligenciának is.

Az egyre világosabban kirajzolódó kép lényege, hogy az évezredek alapján a sok milliárd ember gondolkodása, tépelődése, kommunikációja, kiegészülve a tengernyi érzésekkel, a dzsungelnyi mechanizmusokkal megteremtett határozott létformákat felvevő szellemi lényeket. Ezek között akadnak istenek, de szép számmal vannak szekuláris logikák és ezerféle más intelligenciák, amelyek közé mostanában kezdenek megjelenni az mesterséges (pontosabban mondva: informatikai intelligenciák.

Az egészben a legjobb, hogy ezek között az istenek, angyalok, logikák, intelligenciák között különösen fontosok és hatékonyak az antropomorf és antropofil logikák, hiszen ezek az emberiség adekvát felépítménye. És éppen ezek garantálják, hogy mindig lesznek emberek, akik átveszik az üzenetet, és tovább viszik

 

* * *

 

Van egy látomásom – 3

 

Eutlanda négy világjobbító programon dolgozik.

A négy program neve Béke, Morál, Demokrácia, Intelligencia.

A Béke program elsődleges célja a háború kizárása az emberiség életéből – feltétel nélkül, örökre. Ez nem csak reális, hanem sorsdöntő. De nem csak a háborút, hanem az erőszak minden formáját is ki kell iktatni életünkből: a gyilkosságot (beleértve a halálbüntetést), a kínzást, a bántalmazást, a zaklatást.

A Morál program célja az, hogy biztosítsuk az emberhez méltó értékek motiváló és vezető szerepét. Ezen belül döntő az értékek sajátos rendszere, hierarchiája. ettől a megújult értékrendtől az egyén, a közösségek és az emberiség jó életszabályait, amelyek így többé nem külső parancsolatok, hanem belülről fakadó, önállóan és tudatosan alkotott útmutatók.

A Demokrácia program arra hivatott, hogy a sok évezrede tartó kísérletek alapján, bátran és okosan szembenézve a kudarcok okaival jobb közösségi és társadalmi formákat teremtsen az élet számára.

Az Intelligencia program célja, hogy biztosítsa az emberi szellem kibontakozását, és azt, hogy minden ember szüntelen tanulás, képzés és kommunikáció révén be legyen avatva az emberi szellemcsodájába.

Ez négy összekapcsolódó, egymást segítő program.

Mindegyik egyszerre evolúciós és forradalmi.

Fontos tudni, hogy ezek nem elvont filozófiai képzetek, hanem konkrét, reális ajánlások, tervek sokasága áll rendelkezésre.

De azt is érdemes tudni, hogy egyetlen terv nem valósíthatja önmagát cselekvő emberek nélkül

 

* * *