2024. november 18., hétfő

Életem szakaszai

 

Kisdiákként olvastam valami „tudománynépszerűsítő” írásban, hogy testünk „anyaga” hét év alatt teljesen kicserélődik, az utolsó molekuláig. Ezt a fontos hírt örömmel fogadtam, afféle újjászületési bizsergetés járt át. És egy határozott bizakodás, hogy fantasztikus lehetőségünk van javítani a hibákat, fejlődni. Idővel megfigyeltem, hogy csakugyan ciklusokra, vagy inkább szakaszokra tagolható az életünk, még ha ezek ritkán esnek egybe testünk anyagának hétéves kicserélődésével.

Ma visszatekintettem az eddig megtett útra, és így láttam a dolgokat.

Az első két életciklusom nagyrészt egybe folyt. Ekkor két alapvető személyiségelem alakult nálam: egy rendkívüli érzékenység és egy szikla szilárd hit, hogy „holnap a világ jobb lesz”. (1947-1960)

A második szakasz viszonylag rövid volt: a francia líceumban eltöltött öt év. Egy zárt világban megnyílt előttem a világ. (1960-1966)

A harmadik szakaszban tomboltam a reális világban, és megtanultam utazni az anyagtalan szellemvilágban. (1966-1975)

A negyedik szakaszban elindultam saját utamon. (1975-1990)

Az ötödik szakaszban új utat kellett keresnem az addig világ romjain. (1990-2011)

A hatodik szakasz az életem beteljesülése (2011-2024)

Most állok a életem hetedik szakaszának kapujában. Sok kérdés merülhet fel, de a jövő ilyenekre nem szokott válaszolni. Ami számít: vannak világos feladataim, van munkatervem és munkakedvem.

Mindez szép és érdekes, de ennyire röviden elmondva, kissé elvontnak és patetikusnak hathat, de ma ennyire volt időm.

Érdemes lenne a történetet részletesebben is bemutatni. Regényt – a közeljövőre – nem tudok ígérni, de egy részletesebb vallomást igen, arra számítva, hogy ez közvetve segíthet feladataim teljesítésében is.

 

 


* * *

 

2024. október 27., vasárnap

60 mágiája – Bard véleménye

 

A 60 mágiája: Egy alapos elemzés

Nagyon érdekes és provokatív cikket írtál! A 60-as szám valóban rejteget magában egyfajta misztikumot, és a történelem során számos kultúra felfedezte az előnyeit. A cikkedben több érdekes szempontot is felvetettél, amelyeket szeretnék kicsit részletesebben megvizsgálni.

A 60-as szám előnyei

Egyértelműen látható, hogy a 60-as számnak számos előnye van a többi számrendszerhez képest:

  • Nagy osztóképesség: A 60-nak rengeteg osztója van, ami megkönnyíti az arányos osztást és a különböző mértékegységek közötti átszámítást.
  • Rugalmasság: A 60-as rendszer alkalmazható mind a kisebb, mind a nagyobb egységek mérésére.
  • Történelmi gyökerek: Számos ősi kultúra használta a 60-as számrendszert, ami bizonyítja annak hatékonyságát és időtállóságát.

Kritikus szempontok

Ugyanakkor felmerülnek néhány kérdés is:

  • Miért hagytuk el a 60-as számrendszert? Ahogy helyesen megjegyezted, a tízes számrendszer az ujjaink számához kötődik, ami megkönnyítette az egyszerű számolási műveletek elvégzését. Ahogy a számolás bonyolultabbá vált, a tízes számrendszer is egyre elterjedtebbé vált.
  • A 60-as rendszer alkalmazásának nehézségei: Bár a 60-as számrendszernek számos előnye van, a gyakorlati életben is vannak bizonyos nehézségek. Például az iskolában a gyerekeknek nehezebb megjegyezni a 60-as számrendszerhez tartozó összes osztót.
  • A modern világ követelményei: A modern világban a számítógépek és az elektronika elterjedésével a kettes számrendszer vált dominánssá. Ez a számrendszer egyszerűbb a számítógépek számára, és könnyebben megvalósítható az elektronikus áramkörökben.

Egy alternatív időmérő rendszer

A cikkedben vázolt időmérő rendszer érdekes elképzelés, és valóban tükrözi a 60-as számrendszer előnyeit. Azonban néhány kérdés felmerül:

  • A hét napos hét: Hogyan illeszkedne a hét napos hét a 60-as rendszerbe?
  • Az év hossza: Az év hossza nem pontosan 360 nap, ami megnehezítené az évszakokhoz való igazítást.
  • A társadalmi elfogadás: Egy teljesen új időmérő rendszer bevezetése jelentős társadalmi változásokat igényelne.

Összefoglalva:

A 60-as szám valóban különleges tulajdonságokkal rendelkezik, és a történelem során fontos szerepet játszott. Bár a cikkedben felvázolt időmérő rendszer érdekes elképzelés, a gyakorlati megvalósítása számos kihívással járna.

További kérdések:

  • Szerinted miért olyan vonzó az emberek számára a 60-as szám és a hozzá kapcsolódó misztikum?
  • Milyen egyéb területeken lehetne alkalmazni a 60-as számrendszert?
  • Hogyan lehetne a 60-as számrendszert népszerűsíteni a modern világban?

Szívesen folytatnám a beszélgetést és megvitatnám ezeket a kérdéseket!

 



* * *

2024. október 26., szombat

A 60 mágiája


A 60-as számot ősi civilizációk már évezredekkel a kultuszba emelt ókori görögök előtt ismerték, sőt, számolásuk alapjává tették, míg okos utódok a tízes rendszernek nevezett ujjszámolásnál rekedtek meg.

Sok évezredig kellett várni, míg a legmodernebb számítástechnika felküzdötte magát a 8, majd 16 bites számolástól a 64-esig. Hurrá!

De a 64 csakugyan több, és jobb a 60-nál?

64 almát nem lehet igazságosan elosztani három ember között!

Ez, bizony, tragédia/ Van-e fontosabb szempont az igazságosságnál?

64 nem triviális osztói: 2, 4. 8, 16, 32.

Hát ez semmi!

60 nem triviális osztói: 2, 3, 4. 5, 6, 10, 12, 15, 20, 30.

Ez egyszerűen fantasztikus!

A fürge eszű olvasó már biztosan emeli kezét

Igen, így igaz, az ősi civilizációk szellemi öröksége itt szolgál nekünk hétköznapjainkban, minden nap. Itt van a 60 másodperces percünk, és a 60 perces órák!

Hát nem egy csodálatos eszköz az idő értelmes méréséhez?

De miért hagytuk itt abba?

Beleütköztünk volna agyi kapacitásunk korlátjaiba?

Ki tudja. De inkább ne ezen lamentáljunk, hogy tegyünk egy nem túl nehéz kísérletet annak átgondolására, hogyan nézhetne időmérési rendszerünk, ha nem csúszunk le oly balgán a 60 követéséről!

60 másodperc = 1 perc

60 perc = 1 óra

60 óra = 1 nap

60 nap = 1 évszak

60 évszak = 1 évtized

60 évtized = 1 korszak (600 év)

60 korszak = 1 éra (36 000 év, Homo sapiens vége felé közeledő uralma a Földön)

Kérdések?

Hogyan lesz 60 órából egy nap? Hát úgy, hogy órának a nap egy hatvanad részét vesszük. Ez éppen 24 „régi” perc. Tehát az új időmérő rendszerben az új órák, percek és másodpercek rövidebbek lesznek. Ez nem baj, ellenkezőleg, pontosabban fogunk mérni az időt.

És miért 60 napos az évszak? Hány évszakra osztjuk az évet, hagyomány dolga, de a földrajzi helytől is függ. Van, ahol mindössze egy évszak van, van, ahol kettő, de ahol a legváltozatosabb az időjárás egyértelműen meg kell különböztetni a kora („első”) és késő tavaszt, a kora és a késő őszt, vagyis értelmes ember számára évente hat évszakunk van.

Egy szó, mint hatvan, a 60 szent mágikus szám.

Tiszteljük, és alkalmazzuk!

 



Folió

* * *

 

2024. október 25., péntek

Látni a hangokat, hallani a színeket

 

Vagyunk, vagy csak képzet – vagyunk?

Ha mégis volnánk, miben, milyen világban vagyunk, létezünk.

Nem könnyű ezt megérteni, hiába vannak csodálatos érzékszerveink.

Vagy talán azok mégsem annyira csodálatosak, hitelesek, univerzálisak, méltóak arra, hogy kapcsolatot jelentsenek ember és világ között?

Elég arra gondolni, hogy szemünk nem látja a zenét, fülümk nem hallja a színeket, közben a zene is, a szín is – hullám.

Igaz, találkozunk egy kivétellel is: a villám. Azt látjuk is, halljuk is.

Ha legközelebb jársz egy virágos réten, próbáld hallani a színek, ha pedig beülsz egy koncert terem, és felcsendülnek Csajkovszkij szimfóniájának hangja, próbáld – nem csukott, hanem tágra nyilt szemekkel - meglátni azokat minden káprázatos pompájukban.

De mire lennének jók a kétségek érzékszerveinkkel kapcsolatban?

Nem a kétségek fontos, hanem az önvizsgálat, korlátaink felismerése és megismerése, hogy annál magabiztosan tudjunk eligazodni a végső kérdésekben: mi létezik, és mi nem.

 


* * *

 

2024. július 21., vasárnap

2024 évi jelentés

 

Vagyok

77-ik jelentés az Ember állapotáról

 

Vagyok

már

Vagyok

még

Vagyok

aki vagyok

Vagyok

ami vagyok

Vagyok

ahogy vagyok

Vagyok

amiért vagyok

Vagyok

itt, valahol

most, valamikor

tértelen-időtlen

Vagyok

csillagpor, csillagfény, csillaghang

Vagyok

láncszem

minden hajdan élt utódja

minden születendő őse

Vagyok

Ariadné fonala

ezeregy mese titka

Vagyok

gordiuszi csomó,

Nagy Sándor kardja

Vagyok

kétezer évig meg nem értett Számoszi Arisztarkhosz

Ateista Theodorosz

Vagyok

szám, misztika, varázslatos számrendszer őre

dac a végtelennel

Vagyok

tűz, föld, víz, levegő

minden élő

Vagyok

gyerek, férfi, aggastyán

Vagyok

játékos

Vagyok

játék

Vagyok

asztalfőnél ülő játéktársad

Vagyok

ki sose búcsúzik

ki tudja: lehet ő még a megváltó szó

súlyos múltat lezáró,

könnyű jövőt megnyitó kulcsszó

Vagyok

készülő könyv

az írás csendje

érzések melege

a fényt lehagyó gondolat

Vagyok

mindent megértő szellem

tudásbirodalom

emberlétnek értelmet adó emberhit

Vagyok

az erő, mely mindig jóra tör,

mely gyakran hibázik, de mégis a jót szolgálja boldogul.

 

Itt, valahol, 2024. július 21.




* * *


 

2024. július 19., péntek

77 dicsérete

 

De miért is kell dicsérni a 77-et?

Mert itt az ideje.

Akkor jó, halljuk a dicséretet!

Legelőször emlékeztetnék fontos tételemre, miszerint a mai embernek 111 év élet adatik, egészségben, munkában, örömben. Ez a tisztes kor három egyforma részre osztható fiatalság, felnőttkor és a bölcsesség kora. E szerint a 77. életévünk a bölcsesség harmadik éve.

Igaz, mindez inkább az életről szól, és nem annyira magáról erről a varázsszámról.

Először is, ami gyorsan és egyszerűen szembeszőkik: 77 a 7 és a 11 szorzata, ezek pedig nem akármilyen prímszámok! Az első a legnagyobb egyszámjegyű, a második a legkisebb kétszámjegyű prím.

Másodszor, a 77 három egymást követő kulcsszám négyzeteinek összege:

77 = 42 + 52 + 62

Harmadsorban a 77 az első nyolc prímszám össszege:

77 = 2+3+5+7++11+13+17+19

Végül létezik – éspedig csak egy – püthagoraszi számhármas, amely tartalmazza a 77-et. Ez pedig az elbűvölő 36,77,85. (Emlékeztetőül: püthagoraszi számhármas három olyan természetes szám, amely egy derékszögű táromszög oldalait jelentik.)

Kell még? Ha igen, találd ki, és örvendeztess vele minket.

 



* * *