A törvény ismerete

Ami óta van törvény jogosan érvényes az alapszabály: „A törvény nem ismerete nem mentesít.”

Eddig. De ma már ott tartunk a jogfejlődésben, hogy ez az alaptétel lassan teljességgel tarthatatlan, jogosan tarthatatlan.

Ezt a helyzetet bizonyára mindenki tapasztalja, sokszor igen fájdalmasan, mégis, sokan felteheti a kérdést: miért állítjuk ezt?

Annak, aki akár egy mai törvénnyel is találkozott, nem kell bizonygatni: törvényeink és egyéb jogszabályaink a szó szokásos értelmében immár megismerhetetlenek. Egy, az adott témában járatos ügyvéd vagy bíró képes nagyrészt értelmezni a szöveget, sejteni bizonyos szándékokat és összefüggéseket, de erre egy átlagos szakember is alig képes, egy átlagos laikus egyszerűen fejbe van kólintva.

Nem ismerek olyan munkást, aki ismerné és értené a Munka törvénykönyvét.

Nem ismerek olyan pedagógust, aki ismerné és értené az Oktatási törvényt.

Nem ismerek olyan vállalkozót, aki ismerné és értené a Cégtörvényt.

Nem ismerek olyan civilt, aki ismerné és értené a Civil törvényt.

Nem ismerek olyan polgárt, aki ismerné és értené a Polgári törvénykönyvet.

Nem ismerek olyan politikust, aki ismerné és értené az Alaptörvényt.

De ha egy ügyet akarsz elintézni, nem egy, hanem nyolc törvényt kell ismerni és érteni.

Ha nem értesz semmit, de próbálkozol az ügy intézésével hivatalban, bíróságon, sokszor akár csak szolgáltatónál is, olyan jogosan vagy jogtalanul kötelező nyomtatványt kell kitöltened, amelyet nem értesz, leggyakrabban nem a te hibádból.

Ügyeket pedig intézni kell. Hajózni és ügyeket intézni szükséges, élni nem szükséges.

Miért kerültünk ilyen helyzetbe?

Látszólag a bűnös a totális jogszabály-alkotási őrület. Törvényhozás, végrehajtó hatalom, kis és nagy hatóság, hivatal, hivatalka, , önkormányzat, tanács, intézet, egyesület, házmester okádja a jogszabályokat és a jogszabály-módosításokat. Mindezt ismerni. Meg érteni? Meg betartani?

A konkrét jogszabály-alkotók sokszor egyszerűen pancserek. hiperaktív pancserek, de vannak súlyosabb esetek is… Mégis, mentségükre el kell ismerni, hogy maga az életünk bonyolultabb.

És az igazi tragédia: egyre többen vagyunk, és egyre több az eszes, eszes, de nem szociális ember, szabadelvű csibész, akin számára a fó sport a szabályok kijátszása. Hát erre kapunk még annyi új hézagpótló, kiskaput betömő és egyéb fokozó jogszabályt…

Ördögi kör?

Igen, ördögi kör, de feltörhető, ha két ponton fordítunk. Egyrészt valóságos forradalom kellene a jogalkotásban, másrészt hasonlóan forradalmi módon kellene humanizálni a büntető jogot – ahogy a Változó Világ Mozgalom hosszú évek óta javasolja. Ez utóbbi lényege az lenne, hogy az első jogszabály- vagy törvénysértés ne járjon hagyományos büntetőjogi szankcióval, hanem figyelmeztetéssel, illetve kötelezéssel az érintett jogszabály megismerésére (például megfelelő tanfolyam elvégése).

Nagyon fontos lenne a jogszabály-sértések alapos elemzése, és ennek felhasználása a jogszabályok javításához. És általában a jogszabály-alkotást, jogszabály-ismertetést és jogszabály-alkalmazást jóval nagyobb mértékben közösségi folyamattá kellene tenni.

* * *

A Változó Világ és a QSJ

1995 őszén Magyarországon Változó Világ néven új ismeretterjesztő könyvsorozat indult el. A sorozat a méltán klasszikussá vált francia Que Sais-Je ? [magyarul: Mit Tudok Én?] (QSJ) sorozat példáját követte, így többek között szigorúan ragaszkodik egy kényelmes zsebformátumhoz és a fix, 128 oldalas terjedelemhez. Ennél is fontosabb viszont a sorozat tartalmi igényessége és enciklopédikus jellege, az állandó törekvés, hogy a kis kötetekben foglalt tudás hitelesen, világosan és élvezetesen legyen közvetítve. A QSJ a modern francia történelem egyik legtragikusabb pillanatában, a náci megszállás kezdetén fogant, míg a Változó Világ a kapitalizmus magyarországi restaurációjának kezdetén született.

A két sorozat hasonlóságának igazából nincs különösebb jelentősége. A francia sorozat, amely – talán nem egészen véletlenül éppen akkor átélt egy nagyobb válságot, és kénytelen volt átalakulni sajátos szövetkezetből egy klasszikus gazdasági társasággá – következetesen és eredményesen működött, katalógusa pedig átlépte a hihetetlennek látszó 4000-es számot. És bár a QSJ szerkesztősége szemmel láthatóan társadalmilag elkötelezett, és nem idegenkedik az innovációtól sem (több lépésben felújította a sorozat félévszázados arculatát, wiki szoftverre tette katalógusát, megteremtett egy új kötettípust, ambiciózuson és nem sikertelenül foglalkozik szerzői jogainak nemzetközi forgalmával), a francia sorozat megmaradt annak, ami: egy könyvkiadási projekt.

Ezzel szemben a Változó Világ kezdetben inkább spontán módon, de hamarjában tudatosan egy más, izgalmas úton, más cél felé indult el, és ez a cél: egy társadalmi projekt.

(Részlet A változó világ az új kor kezdetén c. készülő kötetből)