Tudjuk
(vagy nem): a demokrácia egy összetett szó. Két görög szóból áll, démo(sz) és
krácia. Ezek magyar megfelelője nép és hatalom.
Tehát a demokrácia néphatalmat jelentene, illetve azt, hogy, ha azt mondjuk
„itt demokrácia van”, azt úgy kell érteni, hogy itt a nép van hatalmon, ha
ennek lenne valami értelme.
De szokás így tenni. Szokás továbbá olyanokat mondani, hogy „a demokrácia
nem a legjobb, de jobb nincs kitalálva”. Nem túl szellemes, de amúgy sincs
semmi értelmes a kijelentés.
Mindenek előtt rögzítsük, hogy a történelem az elmúlt 11 ezer évben nagy vonalakban 400 ezer néphatalmi modellt
próbált ki, igen eltérő eredménnyel.
Az viszont igaz, hogy az elmúlt 2-3 században Európából kiindulva elterjedt
az egész világon egy sajátos, roppant rugalmas és fenntartható modell, amelyet
többpárti parlamentáris demokráciának nevezik.
Az alatta virágzó média nagyon dicséri.
A tömegek néha egy kicsit (vagy nagyon) zúgolódnak, de főleg nem látják
tisztán a lényegét, és ezért a helyzet változtatására jelenleg nem látszik
esély.
De mi volna ennek a modellnek a lényege, amelyet ez a szajha-szó elhomályosít?
Annyi a lényeg: ez a demokráciának hívott poszt-minden modell lényege: a
nép szabadon választhatja, hogy melyik engedélyezett banda hágjon a nyakára.
(Régen gyakran ilyen helyzetben ábrázolták az ördögöt.)
Ezek a szavak…
*
* *
