A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnep. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnep. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. június 16., vasárnap

Ez a te ünnepi naptárad

 

Mikor van anyák napja?

Édesanyád születésnapján!

Mikor van apák napja?

Édesapád születésnapján!

Mikor van Nőnap (Férfinap)?

Feleséged (férjed) születésnapján!

Mikor van a szerelmesek napja (ha akarod: Valentinnap)?

Minden nap!

Mikor van gyermeknap?

Gyermekeid születésnapján!

Mikor van a nagyanyák napja?

Nagyanyád születésnapján!

Mikor van a nagyapák napja?

Nagyapád születésnapján!

Mikor van Újév?

Ez a te születésnapod!

Mikor van a nemzeti ünnep?

Esküvőtök napján!

Mikor van a könyv ünnepe?

Minden nap!

Mikor van a zene ünnepe?

Minden nap!

Mikor van a szeretet ünnepe?

Minden nap!

 



Életútmutató


* * *

 

2024. május 1., szerda

Munka és kreativitás

 

Május elseje van Az ember legszebb ünnepének napja. Ünnepeljük a kreativitás világnapját.

A legtöbb ember úgy tudja, hogy ma – május elsején – a munka világnapja, és ünnepli, aki számára ez érték. Ez közismert, és ez egy sok harccal, áldozattal, hűséggel kivívott és óvón őrzött hagyomány.

Ezért bizonyára mind a munka, mind a kreativitás szűkeblű hívei felhördülnek: „Ne keverjük, kérem munkát és kreativitást!”

De mi volna vajon a különbség munka és kreativitás között?

Aki ismeri a „kreativitás” szó eredetét, az tudja, hogy ez a latin teremteni igéből származik. És mi a munka? Mi más lenne, mint valamit teremteni, a rendelkezésre álló amúgy másra nem használható, formátlan anyagból. Abból a dolgozó ember csinál, kreál valami használhatót, valami jót, valami fontosat.

A paraszt, amikor vet és arat, teremt, kreál a számunkra búzát, a semmiből. Magvakból és földből, és vízből. Utána a molnár megőrli, a pék  megsüti, a kereskedő eladja nekünk. Mindenki teszi a dolgát. Mindenki dolgozik, mindenki kreál valamit.

Honnan alakult ez a távolságtartó, ez a bizonyos esetekben sznob, más esetekben arisztokratikus távolságtartás a munkától, mely szerint a kreativitás az ugye fennkölt, szellemi tevékenység. A lényegét tekintve – és a lényeg nagyon fontos, - a munka és a kreativitás egy és ugyanaz. Talán annyi a különbség, hogy a munka az egy minden napi kötelességünk, és mindennapi valóság-teendő, szinte mindenki számára. A még nem igazán látványos kreativitás, amikor valami, valamilyen forma, vagy valamilyen technológia alapvetően megváltozik, az csakugyan egy ritka, szerencsés, nagyszerű pillanat. Azt meg kell becsülni, meg is becsüljük.

De: nem lehet elszakítani, egymással szembe állítani a kettőt. Aztán azt is figyelembe kell venni, hogy minden rendben, aki dolgozik, aki csinál valamit, az ösztönösen, vagy tudatosan arra törekszik, hogy a munkája eredményesebb legyen, kényelmesebb legyen, az eredmény jobb legyen, hasznosabb legyen, fontosabb legyen. Tehát a kreativitása a hagyományos értelemben nem kreatívitás szelleme? A legegyszerűbb, mindennapi munkában mindig ott van a dolgozó elemi érdeke. És nagyon sokszor az igazán nagy és fontos újítások ebből származnak, hogy aki teszi, kitalál egy jobb módot, egy jobb formát, egy jobb eljárást.

Ezért egyformán kell becsülni és ünnepelni a munkát és a kreativitást.

Éljen a munka! Éljen a kreativitás! Éljen az ember!

 



* * *

 

2021. április 1., csütörtök

Április 1 és Május 1 helyet cserélnek

 

BREAKUNG NEWS!


Tekintettel arra, hogy a munka előbbre való a bolondozásnál, több ország parlamentje megszavazta, hogy a jövőben Április 1 és Május 1 helyet cserélnek, vagyis április 1-én a munkát kell ünnepelni, míg bolondozni május 1-én engedélyezett.




* * *

 

2015. február 28., szombat

Ünnepi rend – az ünnepek rendje

Az ünnepek naptára örvendetesen gyarapszik. De nem csak az ünnepek már-már áttekinthetetlen gazdagsága okoz gondot, a naptárszerkesztőknek különösen, de a legtöbb embernek is, hanem az is, hogy maguk az ünnepek kétfélék lehetnek. Ugyanis vannak fix és vannak változó dátumú ünnepek.
Valójában a helyzet ennél is bonyolultabb, hiszen nem mindegy, hogy a változó dátumú ünnepek változékonysága abból adódik-e, hogy egy régebbi holdnaptárhoz, avagy „csak” a semmilyen naptárhoz nem igazodó hét napjaihoz. Ez utóbbi a gyakoribb, annál inkább, hogy a hét meghatározott napjához való rögzítés nem csak a régi, hanem számos új keletű ünnepre is jellemző. Elfogadhatjuk jogosnak is egy új ünnep megálmodóinak elvárását, hogy azt az emberek vasárnap tartsák meg. De így nem zsúfoljuk össze ünnepeinket az év 52-53 vasárnapjára?
Vagy legyenek első osztályú ünnepek, amelyeknek jár a vasárnap, és másodosztályúak, amelyeknek meg kell elégedniük egy hétköznappal?
Megoldásnak azt látom, ha minden – vagy pontosabban: minden társadalmi (szekuláris) – ünnep számára ki lenne jelölve a megfelelő fix dátuma, ugyanakkor elfogadott gyakorlat lenne az, hogy a helyi szervezők más közeli napon szervezik az ünneplést, igazodva az adott helyi igényekhez és körülményekhez.
Egy változó dátumú ünnep számára azt a legkorábbi dátumot kellene kijelölni, amelyikre az ünnep az eredeti szabálya szerint eshet. Például a nemzetközi tejnapot jelenleg május utolsó keddjén ünneplik. Ez tehát május 25. és 31. között eshet, beleértve e két dátumot. Így a tejnap fix dátuma május 25. lenne. A szabály egyszerű, egyértelmű és igazságos.
Hagyománytiszteletből a vallási ünnepek rendjének a kérdését az érintettekre kellene bízni. Itt talán egy ünnep (és hozzáigazodó ünnepkör) van, amelynek reformja szélesebben érintené a társadalmat: a Húsvét. Már többször felmerült, hogy ezt a különösen változékony ünnepet egy állandó dátumhoz kötnék.
A rend(rakás) fintora, hogy így is maradna, maradnia kell (a szekuláris naptárban) egy változó dátumú emléknapnak: ez a ritka betegségek emléknapja, amely február utolsó napjára esik, így háromszor február 28-ára, utána február 29-ére esik.




* * *