Kapitány –
Napok óta feldúlnak a hírek az újabb háborúról Gázában…
Professzor
– Azt hiszem, így van minden becsületes emberrel ezekben a szörnyű napokban. De
az igazi botrány, vagy tragédia az, hogy alig hallatszik a sok millió
becsületes ember hangja…
Mester –
Megértelek, kedves professzorasszony, valóban az ember elvárná, hogy ilyen
gyalázatra tömegek menjenek le az utcára, harcoljanak, blokád alá vegyenek
intézményeket, sztrájkoljanak, bojkottáljanak… Sajnos, elmúltak ezek a bátor és
mozgalmas idők, az emberek elfáradtak, elfásultak, megijedtek, elveszítették
hitüket… Azt hiszik, tehetetlenek, pedig igen sokat tehetnének. Most a távoli
áldozatokért, majd saját magukért is… Ugyanakkor legyen fülünk az igaz hangokra!
Bizony sokfelől hallok igaz hangokat. Hallok igaz zsidó és igaz muzulmán és igaz
keresztény hangot… Az előbb olvastam Ronnie Kasrils, Nelson Mandela
harcostársának megindító szavait… Nem, nem csend, hanem zavarodottság és tanácstalanság
van…
Kapitány –
Meg iszonyatos indulatok, de legtöbb helyen azokat kíméletlenül elnyomják…
Doktor –
Nem kételkedem jó érzéseidben, jó barátom, de vegyük már észre, hogy most
mindenki megrendülten beszél a gázai áldozatokról, egy kicsit hasonlóan, ahogy
szerte a világon a szélsőségesek, de az elmúlt hónapokban senki nem tiltakozott
a gázai terroristák rakétái ellen, amelyek rettegéssé és pokollá teszik sok százezer
izraeli életét, és nem kevés áldozatot is szedtek…
Kapitány –
Mindenkinek, így Izraelnek is joga van az önvédelemre. Ezt senki nek vitatja!
De ekkora aránytalanság, ez már vadság, ez elfogadhatatlan a mai világban!
Professzor
– Nem beszélve, hogy elfogadhatatlan a média által tanúsított aránytalanság a
bűnök kezelésében. Ez nem egyszerűen szakmai baki vagy morális otrombaság. Ez
bizonyíték a világunk hamisságára. És ha hamis a világ, és a vezetők egyetlen
egy szavát, egyetlen egy cselekedetét nem lehet annak hinni, aminek beállítják,
itt baj van, itt nagyon nagy baj van. A világ, és ezen belül a szabad világ
szörnyű utat járt be a vietnámi háborútól a mostani „béketeremtő” és „antiterrorista”
akciók tucatjaiig. A vietnámi háború mocskos volt, de a világ valamennyire
becsületes és hiteles. Mára a háborúk és béketeremtésnek hazudott akciók
ugyanolyan mocskosak, de a világ is azzá lett! Mocskos, hazug, embertelen és
vad…
Mester –
Keserű szavak ez, kedves barátaim, de sajnos, sok igazság van azokban… Ezzel
együtt én töretlenül hiszek az emberben és az emberi jóságban. Győzni fog az,
mert minden szívben van valami, ami mozgósítható, ha helyesen beszélünk, és
helyes irányba mutatjuk a kiutat. A gázai tragédia is megoldható, jó akarat
esetén 24 órán belül! Mindenek előtt látni kell azt, hogy súlyos hiba a
gázaiakat hibáztatni örültségükért. Elkeseredett cselekedeteik az érthető elkeseredés
eredménye. Elkeseredésük oka pedig a jogtalan és embertelen blokád! Száz
alagutat fúrtak a szerencsétlenek? De hát miért nem nyittok száz határátkelőt? Az
elkeseredett gázai bizony beáll terrorista. De higgyétek el, sokkal boldogabb
lenne ő ügyes kereskedő. Miért nem engeditek meg nekik, hogy szorgoskodjanak,
iparkodjanak, kereskedjenek, turistákat fogadjanak, tanítsanak, gyógyítsanak,
programozzanak? A gázai övezet egy sok ezeréves vidék, amely életképes kisállam
lenne két baráti állam szomszédságában. Kár beleerőltetni a ciszjordániai
Palesztinába, és főleg kár, pontosabban mondva bűn húzni ezzel az időt…
* * *