A következő címkéjű bejegyzések mutatása: írás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: írás. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. április 21., vasárnap

Blogbevallás 2024

 

Nem azért teszem meg, mert a adóbevallások időszakában vagyunk. Egyszerűen azért, mert most először sikerült összeírni a dolgokat. Általában szeretem az adminisztrálást, mert az a rend és a tiszta kép (az igazság) fontos elemének tartom. Általában viszont gyakran bajban vagyok az adminisztrálással (az vesse rám az első követ, aki töretlenül jeleskedik a könyvvezetésekben),

Most mégis, nagy örömemre, sikerült összeírni a Google-féle Blogger (vagy még a Blogspot) névdn ismert platformon lévő naplóim netes nyelven: blogjaim) adatait.

Először is: 28 ilyen blogom van, 8 blog magyarul, 8 bolgárul, 5 franciául és 7 angolul. Ezek tartalma alapvetően eltérő, talán kevesebb, mint egy tizede egy másik nyelvű blogom cikkének a fordítása (bár a közös profilok miatt, a reménybeli jövőben ez az arány vélhatően nőni fog).

Főleg a következő adatok érdekesek: a blogban megjelent cikkek (bejegyzések) száma, és a látogatások száma.

Bevallom, engem a végeredmény kissé – de igen kellemesen – lepett meg.

Az összes cikk száma: 1774.

Az összes látogatás száma: 1 407 001

 

Tartalomban bajnokok:

Csetlő-napló     518

Буден дневник 234

Változó Világ Mozgalom    199

Le Franc Journal       171

 

Forgalomban bajnokok:

Фондация ВИА 1 161 028

Csetlő-napló     74 035

Változó Világ Mozgalom    55 600

Hírhinta     34 534

Emberhit  28 127

 

Mondanom sem kell, hogy ez a bejegyzés máris megnöveli a blog bejegyzéseinek számát, de az itt említett számok mindegyike is napról-napra változik, különösen a látogatások száma. Ezek akkor is képesek nőni (és nőnek is), ha én időközben egyetlen új bejegyzést nem írtam (egyelőre még ritka az ilyen nap, de emberek vagyunk…).

 



* * *

 

2024. április 13., szombat

Az emberiség legnagyobb tévedése

 

A címet nyilvánvalóan nem kell komolyan venni, mert ki mondhatja meg, az emberiség millió tévedése közül melyik a legnagyobb, nem beszélve arról, hogy az egyik tévedés alma, a másik körte… Ugyanakkor biztosra vehető, hogy az itt tárgyalandó tévedés egyedülálló döbbenetet okoz majd. És még nagyobb fejtörést: hogyan tovább?

Arról van szó, hogy mi eddig rosszol tanultuk meg leírni a számokat.

Az idei évet így írjuk le: 2024.

Ezzel szemben a helyes ez (volna): 4202.

Vagyis fordítva írjuk.

Igen, mondhatjuk, hogy az írásmód szokás (megállapodás, hagyomány) dolga (és ez nem csak a számok írásmódjára, hanem a kommunikáció minden formájára is igaz). Tisztán pszichológiai, kognitív stb. szempontból ez így is van, de az értelmes, hellyel-közzel intelligens) ember akkor jár a helyes úton, ha kommunikációja, és általában felvett szokásai is értelmesek, intelligensek.

Nos, értelem, intelligencia, logika szempontjából az egyedül helyes számírásmód a 4202. A 2024 írásmód téves.

Ennek a valóban döbbenetes állításnak van egy matematikai magyarázata, de az igazi indoklása nem tisztán matematikai, hanem igen összetett szempont.

A matematikai magyarázat:

2024 nem más, mint a 2*103+0*102+2*10+4 közmegegyezéses jelölése.

Nyilvánvalóan

2*103+0*102+2*10+4 = 4 +2*10+0*102+2*103

Ez utóbbinak a hasonló módon elvégzett jelölése éppen a 4202.

Rendben, de ez utóbbi miért lenne jobb az eddig „tévesen” alkalmazott technikánál?

Nos, valóban nem egy akut veszély, hogy a szerény természetes intelligencia átmenjen mesterségesbe, de érdemes felismerni, hogy a kettőnek sok közös vonása van, és főleg hasonló kognitív, logikai és hasonló törvényeknek engedelmeskedik (de kegalább jól jár, ha engedelmeskedik).

Nem szeretném most elvezetni a nyájas olvasót a komputertudományok, Turinggép-elméletek, antropológia és más tudományok bugyraiba, csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy az olvasásnál az a jó, ha minden új karakter hozzáad az addig elolvasott tartalomhoz, és nem kényszerit visszamenőleges helyesbítésekre. Ha viszont egy az eddigi módon felírt számot kezdünk olvasni, nem tudhatjuk, hogy az első számjegy százasokat, ezreseket vagy milliárdokat jelent-e, és ez mindaddig rejtély marad, amíg a szám végére nem érünk. A helyes felírásmódnál ilyen probléma nincs, a megértés, értelmezés végig helyes és zökkenőmentes.

Természetesen ezen lehet nevetni, lehet elintézni ezzel vagy azzal, ki lehet jelenteni, hogy könnyebb lenne a briteket rávenni a jobbrahajts, mint a szegény emberiséget, hogy fordítva írja a számokat. Lehet. Ettől semmi baj nem lesz, a Nap így is felkel holnap. De úgy éreztem, jobb, ha megosztom ezt a gondolatomat, mint elhallgatni.

A végén egy érdekesség. Azt lehetne mondani: megint a zsidók jártak (járnak el) jól. Figyeljétek meg, hogyan fest a „Todor Szimeonov 1947-b3n született” mondat héberül (Google fordítása):

תודור סימאוב נולד ב-1947.

Látszatra a szám itt is a régi, téves írásmód szerint van, de ha figyelembe vesszük a héber szöveg olvasásának szabályát (jobbról balra), azt kell mondani, hogy ez voltaképpen a helyes írásmód. Gratulálunk!

 

 


* * *

2022. március 7., hétfő

Írás és hívság

 

Írni nem hiúság.

Ám várni említésre méltó következményeket az írástól hiú ábránd. Balgaság.

Mégis, sokan megelégszenek az említésre nem méltó következményekkel is, boldogok tőlük, büszkén emlegetik, kiváló motivációt találva azokban az írás folytatására.

Vajon, mekkora ennek szerepe abban, hogy jó ideje a komoly szónak nincs komoly hatása?

 



* * *

 

2014. október 7., kedd

Nincs írás írófelület nélkül

Tanulságos összeszámolni, és végiggondolni az ember által a történelem folyamán használt írófelületeket.
- bot (bizony, bizonyára ez volt az első írófelület, ezen jelölték meg bevágásokkal a kölcsönadott kecskék számát; még másolat készítésére is kiválóan alkalmas volt: hosszában kettérepesztették)
- agyag (az „igazi” írás szülőhazájában Mezopotámiában annyi volt az agyag, hogy az írás kedvéért fedezték-e fel az agyagot vagy fordítva),
- homok (az első írófelület, amelyen könnyű volt javítani),
- fa,
- kő,
- fém,
- papirusz,
- pergamen,
- papír,
- (fekete)tábla,
- fénytábla (beleértve a nem világító „szín”-táblák),
- film (könyvtárakat rögzítették mikrófilmekre),
- elektronikus monitor,
- elektronikus adattároló…
Ahogy összeírtam ezeket, hírtelenül eszembe jutott egy pesti nyomda jelszava: „Mindenre nyomtatunk, ami nem mozog!”
Rendben van, írni és nyomtatni nem ugyanaz…
Bár teljesen fölösleges félteni az írást. Ma már mindenre írunk: üvegre, falra, emberi testre, mindenre! Még ha mozog is!




* * *