A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rend. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rend. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. szeptember 9., hétfő

Rend a prímszámok világában


Elképesztő élményben volt részem a napokban: rendet láttam ott, ahol az elképzelhetetlennek tűnt 2500 évig, a prímszámok között.
A rendet láttam. Látványos. Mit jelent ez a rend, mit árul el, és milyen újabb misztériumokat tár fel, még nem tudom. Úgy vélem, sok jövő nemzedék feladata, műve lesz az újdonság feldolgozása.
Közben fel kellene, és felteszem magamnak a kérdést: lehetséges-e az, hogy „optikai csalódásról van szó, vagy netán szimplán a tájékozatlanságom áldozata lennék. A válaszért meg kell dolgozni, felkészült matematikusok szigorú véleménye is segít majd.
A rend látványa mindenesetre lenyűgöző, boldog vagyok, hogy megpillantottam.
Meglehetősen biztos vagyok, hogy ez inspiráló és termékeny élmény, amely már másnap konkrét eredményekhez vezetett: képletet kínált prímszámok sorozataira, amelyek sejtésem szerint tetszőlegesen hosszúak lehetnek. Éspedig meglepően egyszerű képleteket.
Mikor és hogyan tudnám megosztani ezt az élményt, a különböző eredményeket? Most még tanácstalan vagyok. Több szempont viaskodik. Így egyelőre kénytelen vagyok türelmet kérni – illetve magamra parancsolni. Hiszen, mi tagadás, magam vagyok a legtürelmetlenebb.


* * *

2017. július 28., péntek

Ne tűrd a szennyet!

„Ne tűrj szennyet testeden, ruhádon, lakásodban!” – írja önéletrajzában Benjamin Franklin.
Ne tűrj szennyet magadban, magad körül! Ne tűrj szennyet a Földön! – vinném tovább a gondolatot, de ezek nem is az én szavaim, hanem életünk elkeseredett felkiáltása.
Belefulladunk a szennybe. Sokszor szó szerint fuldokolunk a gyilkos városi szmogban, de a szenny mindenhol mindent megrohaszt, az ételtől, a szellemi táplálékig, a családi kapcsolatoktól és társadalmi kapcsolatokig. Lassan már a körülöttünk lévő világűr is életveszélyes szemétdomb, de amit a gigantikus műanyagtemetővé változtatott világóceánnal tettünk, az könnyen, az könnyen a Föld legnagyobb biológiai katasztrófájává válhat.
Most már nem lesz elég a kufárokat elkergetni a Templomból, most tisztaságszeretővé kell tenni minden embert. Tisztasági brigáddal nem megyünk semmire. Azzal sem érünk semmit, ha pusztán a többség tisztaságszerető. Ahogy ma a gazdaság 90%-a a lakosság 10% birtokában van, a lakosság 10%-a felelős a szenny 90%-áért.
Ez a szennyező kisebbség nem mentheti ki magát, beterelése a tisztaságszeretővé tett többségbe élet-halálkérdés.
És itt nem arról van szó, hogy a gazdag ember telehamuzza a szőnyeget. Gazdag és hatalmas bűne, hogy korrupciótól bűzlik az egész világ.
Kíváncsian várom a Változó Vilára ma feltett szavazás alakulása.
A feltett kérdés: a Föld melyik szférája a legszennyezettebb?
Száz dolog is lehetne erre a válasz, a szerkesztőség négyet emelt ki:
- a világóceán,
- a városi levegő,
- a politika,
- az internet.
Szavazásnál több választ is meg lehet jelölni, vagy akár az összest. Ennek is van üzenete.
De a legfontosabb: elgondolkozni a kérdésen..
Közben látogatasd meg a portált, és szavazz!

Szavazz, és ne savazz!




* * *

2016. április 10., vasárnap

A három kulcsszó

Az elmúlt évtizedekben világunk nagyobb és mélyebb átalakuláson ment keresztül, mint régebben évszázadok, vagy akár évezredek alatt. Az új formák és mechanizmusok bonyolultak és ellenmondásosak, de főképpen még nehezen megfoghatók. Tudatosan felépített rétegek elfedik a valóságot. De hatalmas feszültségek már kezdik repeszteni ezeket a rétegeket.
Látszólag fontos, meghatározó területeken régiek a főszereplők. Így a politikát a társadalmi piramis három rétegét képviselő irányzatok formálják: a piramis csúcsát képviselő konzervatív, a középréteget képviselő liberális, és az alapot képviselő népi oldal. Csakhogy a régi ideológiák mögött egészen más szereplők vívnak elkeseredett, élethalál harcot egymás ellen – és mindenki ellen.
A régi ideológiák megtartása viszont nem véletlen, mert azok fontos szerepet kapnak a háborúban. Abban a háborúban, amelynek az a logikája, hogy „nekem van igazam, minden más a gonosz birodalmához tartozik, és kíméletlenül el kell pusztítani”. Egy ilyen háború pedig szükségképpen vezet el egy igazi végső világháborúhoz, amely nem az örök békét, hanem civilizációnk pusztulását hozhatja el.
Ezeknek a megveszett szereplőknek gyengéjük éppen a saját vállalható ideológia, a saját vállalható igazság hiánya. Mert az csakugyan nem vállalható, hogy „Emberek, ti már a mi rabszolgáink vagytok, ehhez tartsátok magatokat!”. Ezen a gyenge pontjukon kellene vereséget mérni a pusztító erőkre. Éspedig azzal, hogy túllépve a régi, rendszerint elhibázott ideológiai harcokon, jóra fordítani mindazt, ami eddig a társadalmi konfliktusokat tüzelte, a pusztító erőket lemeztelenítve, a élet erőit békére vezetve, egy nagy történelmi kompromisszumra és békére.
Ehhez egy kopernikuszi fordulatra lenne szükség a társadalomfilozófiában.
Ennek egyszerű kiinduló pontja annak elismerése, hogy mind a három oldalnak van pozitív töltete:
- a konzervatizmus, másképpen a jobboldal kulcsszava: rend;
- a liberalzmusnak kulcsszava: szabadság;
- a népi mozgalom, másképpen a baloldal kulcsszava: igazságosság.
Nem örültség a három közül az egyik álláspontjára helyezkedni, és hadakozni a többiek ellen?

[Hamarosan egy új kötet: Most, valamikor új fényt vet ezekre a sorsdöntő kérdésekre.]
* * *


2014. február 10., hétfő

A mindenki és a mindig köde

Minden embernek minden pillanatában van egy jónak vélt vélekedése, egy jónak szánt szándéka, egy jónak hitt ítélete. De ezek sokszor, mint apró súlytalan vízcseppek lebegnek, nem fényt és meleget, inkább hideg süket ködöt képeznek körülöttünk.



Nekünk meg egy bővizű erős sodrású folyó kell, hogy továbbjuthassunk, egy jobb világ felé.


* * *

2013. március 8., péntek

Öl, nem öl, erősít



Ami nem öl, erősít – tartja az optimista közmondás.
Ennek igen szarkasztikus cáfolata a nevezetessé tett brit kutatók legújabb felfedezése, mely szerint a pesszimisták továbbélnek. Vajon mi lehet az igazság?
Az igazság bizonyára az, hogy minden, ami nem öl, de felmerülhet az ölés gondolata, egy kicsit mégis öl. Egy kicsit – vagy nagyon – koptat. És ami egy kicsit öl, egy kicsit koptat, az elvesz egy kicsit egy véges készletből.
Igen, mindenki egy induló zsetonkészlettel kezdi meg földi pályafutását az életnek nevezett játékkaszinóban. Nem öl meg a becsapás, az arcul csapás, a megaláztatás, a packázás, az árulás, a megsebzés. Szerencsés esetben megerősít. És nekem sem kell tétlenül és bambán bóklásznom a kaszinóban. Játszhatok, nyerhetek, gyarapíthatom a zsetonjaimat. De a becsapás, az arcul csapás, a megaláztatás, a packázás, az árulás, a megsebzés emészt, koptat, megrövidít. Fáradhatatlanul és szenvtelenül…
Én akármennyire nyerhetek, attól a játszmának, saját magamnak nem vethetek győztes véget. A játszmában csak az enyészet győzhet, mihelyt elfogy a játékzsetonom.
Ezért minden, ami nem öl, megtesz valamit a megölésemben. A megölésemért.
Ma egy közeli ember egy kicsit megölt. Egy távoli ember is. Egy véletlen ember is. Az adósom is. A hitelezőm is. A hatóság is. A másik hatóság is. A rádió is. A rendezetlen ügyeink is. A tudatlanság is. A kapzsiság is… Hosszú, hosszú, hosszú a sor…
Igen, vagyok. Itt vagyok. Most vagyok. Dac a végtelennel.
Még ma is erősebb, mint tegnap.
Még százévesen is erősebb, mint tegnap.
De ami belőlem megöletett, az hiányzani fog, örökre a játszmából.
Bár magam sose ölnék, bár válnék ilyen erőssé!…

2011. június 18., szombat

A káosz és a szellem

A káosz és a szellem

A világ a káosz és a szellem viadala. A káosz rombol, a szellem épít. A káosznak nincs és nem kell terv, nincs és nem kell szándék. A szellem gondolatot alkot, és ebből terv lesz. Ehhez kell egy eszköz. Ilyen eszköz a Földön az ember. Az ember olyan mint egy gumikesztyű a manipulációs szekrény oldalában. A szellem beledugja a kezét ebbe a kesztyűbe, és így tudja végrehajtani a világ változását terve szerint. Hat milliárd kesztyű támolyog a Földön. Az egyikben a szellem főhadiszállást rendez be, a másikba éppen hogy képes bedugni egyik ujját, a harmadikba képtelen beférkőznie.
Te milyen szállásadója vagy a szellemnek?

[Napló-apró]

2011. június 2., csütörtök

Becsületes és lankadatlan figyelemmel!

Becsületes és lankadatlan figyelemmel!

A Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője közölte, hogy május 30-án egy multinacionális cég feljelentése alapján indítottak eljárást vesztegetés bűntett megalapozott gyanúja miatt. A főügyészség indítványa ellenére az illetékes bíróság nem látta indokoltnak a gyanúsított előzetes letartóztatását, így a gyanúba kevert környezetvédelmi társaság vezetője szabadlábon védekezhet. Az Audi csak annyit nyilatkozott, hogy a társaság visszavonta a győri beruházás ügyében indított bírósági keresetét. Nem szokatlan, hogy a hatóságok határozottan, nem ritkán durván és erőszakosan akadályoznak különféle civil akciókat, de a büntetőjog nehézfegyvereivel indulni támadásba ritka, félelemkeltésre kiválóan alkalmas eset. Különösen, ha csupán ennek híre röppen fel – és megtelepszik a civil aktivisták lelkében. Kövessük az esetet becsületes és lankadatlan figyelemmel!

[Napló-apró]

2010. június 1., kedd

Láss magadba!

Láss magadba!

Egy vagy te, és minden ember a testvéred! Minden ember fenség, minden ember szentség. Minden ember a világ. Öröktől létezel, és most élsz.
Születéseddel a világ káoszra és rendre válik. Te vagy a rend, és te teheted jobbá a világot.
Életed örökké létezik majd az általad elindított változásokban.
Keresd magadban az örök létezés titkait, üzenetét, fényét. Keresd magadban magadat, azt az erőt, amely jobbá teheti a világot. Tudd, hogy bárki lehet az emberek hasznára, bárkiből lehet megváltó. Senki nem születik kiválasztottnak, és nem beavatással nyílik meg előtted az út. Te vagy sorsod alakítója. Neked kell felfedezned saját küldetésedet, neked kell megharcolnod küldetésed sikerét.
Ha küldetésedet akarod felfedezni, nézz az égre, és láss magadba, nézz a földre, és láss magadba, nézz szüleid szemébe, és láss magadba, nézz szerelmed szemébe, és láss magadba, nézz gyermekeid szemébe, és láss magadba, nézz a szenvedő szemébe, és láss magadba, nézz a boldog ember szemébe, és láss magadba.

[Emberhit] http://www.valtozovilag.hu/elso/