x
Család, munka, doktori disszertáció, új modellek és számítógépes szimulációk, adatgyűjtés új témákhoz… Mi fért még bele az évbe? Egynéhány régebbi irodalmi művön is dolgoztam, egy új novellába is belekezdtem. De ami igazán említésre méltó fejlemény a jó kormányzásról szóló első komplett tanulmányom. Ez a téma is régóta foglalkoztatott. Bulgáriában Zsivkov politikai kreativitása nem ismert határokat, nem úgy, mint a legtöbb más baráti országban. Nem csak látványos átszervezések, összevonások, átnevezések történtek, de mélyebb formai kísérletek is. Viszonylag eredeti zsivkovi koncepció volt egy-egy minisztérium „társadalmasítása”, azaz felváltása egy úgynevezett „nemzeti kongresszussal”. Konkrétan így lett a későbbiekben átalakítva a kulturális minisztérium.A kreativitás tetszett, de a szembeötlő voluntarizmus, a túlságosan szerény eredmények, a hozzám eljutó információk a makacs állami bürokráciáról, nyugtalanítottak. Úgy éreztem, a kormányzás jó megszervezésében olyan hatalmas tartalékok rejtőznek, hogy ha ezeket akár kis részben is kiaknázzuk, alapvető fordulatot érhetünk el a világ jobbításában. Ehhez lelkesítő remények fűződtek. Úgy láttam, hogy a kádári politika túlzott óvatossága ellenére is, Magyarországból a legjobb szocialista államot építette fel, amely sok szempontból évről-évre közelebb került Svédországhoz, a legjobb kapitalista államhoz. A kettő társadalompolitikai szempontból számomra álompár volt, egy nagyszerű jövőbe vezető híd két meghatározó pillére.
Ebben a témában igyekezetem váratlan érdeklődést, és egy konkrét megbízást hozott az MSZMP-hez igen közelálló Politikatudományi Intézet részéről. Már akkor olyan struktúrát és szempontokat fogalmaztam meg, amelyek az elmúlt 30 év kormányzási gyakorlatának trendjét tükrözte. A megbízást adó Szoboszlai György igen bizalmasan jelezte, hogy az – akkori – opponenseim kritikájával nem ért egyet. De mit tudunk kezdeni az arc nélküli opponensekkel, 1980-ban, 2010-ben?
[M]
