Néhány
napja minden komoly ember egy hírre figyel: lefényképezték a
lefényképezhetetlent, egy fekete lukat!
A szenzációt jelentőségéhez méltó módon menedzselték: több napig csak
jelezték, hogy jün a kép. És végül meg is jött.
Egy kicsit elmosódott (csak elmosódott kissé, nem szemcsés), egy meglepően
fekete (csillagtalan) égen. Mégis szép, fenséges, imponáló, borzongatóan
rejtélyes.
De nekem hamar gyanús lett valami ebben a képben,
Feketének fekete a középen lévő luk. Abban sincs semmi meglepő, hogy igen szép,
fenséges stb. aurája van a luknak.
Csakhogy… miért ilyen ez az aura? Hogy milyen? Olyan, mintha egy színes
gyűrűje lenne a fekete luknak, mint a Szaturnusznak, mi meg pont olyan
szerencsés irányból kaptuk el lencse vagy valami végre, hogy teljes szépségében
és terjedelemben látnánk a gyűrűt.
Sejthető, hogy a fekete luk körül nem gyűrű, hanem valamilyen sajátos
szféra van, amely ugyan lehet furcsa, strukturált, tekert, aszimmetrikus, de
bizonyosan nem egy szaturnuszi gyűrű. De akkor felmerül a kérdés: ha a fekete
luk körül van egy ilyen Pazar szféra, hogy láthatjuk a fekete luk ez alatt lévő
feketeségét?
El nem tudom képzelni, hogy a kép ilyen ostoba csalás lenne.
De valami nagyon vár magyarázatra.
Kétségtelenül itt olyan területen bóklászunk, ahol a „józanész” nem sokat
tud segíteni. Kell egy zseni, aki megérti a kérdést, és egy nagyobb, aki elmagyarázza
azt a többieknek.
Sajnos, ez lassan kezd kimenni a divatból.
Vagy tán mélyebb oka lenne?
A mi kis Szaturnuszunk
*
* *
