A
hárommilliárdéves ember – ezek szerint – nagy túlélő.
Ám két okunk is lenne a szerénységre. A kevésbé fontos az, hogy a ma a
Füldön élő néhány tíz vagy talán néhány százmillió élőfaj is elmondhatja
ugyanezt magáról.
A másik ok kellemetlenebb. Ez pedig az az egyszerű logikai igazság, hogy az
eddigi túlélésünk nem garancia arra, hogy holnap is élünk.
Csakugyan, megtörténhet az, hogy az ember eltűnik a Föld felszínéről? Hát
persze, rendes ember nem mondja, hogy a mi esetleges kipusztulásunk esetén
mindegy, mi történik a többi élőlénnyel a Foldön. Őszintén szólva nehéz
eldönteni, hogy megnyugtató vagy bosszantó az a eshetőség, hogy a majmok
nagyrésze megmarad és azokból csekély néhány évmillió alatt egészen kedves és
értelmes új emberek lesznek.
Ám hagyjuk ezeket az önkínzó spekulációkat és nézzük meg mi és milyen
eséllyel okozhatná az emberi faj megszűnését. Fontos tisztázni, hogy az
esélylatolgatás mindig valamilyen időtávra vonatkoztatható.
Nézzük meg gyakorlatiasan esélyeinket a következő 100 évre.
Bevallom, 30-40 éve foglalkoztat a téma, ezért bátorkodom leírni:
alapvetően a következő veszélyek fenyegetik az emberi fajt (nyomban hozzátéve a
pusztulás esélyét).
- Egy kellően nagy aszteroida becsapódása a Földbe – 0,000000002%
- Egy kellően nagy gamma-kitörés – 0,000000008%
- Egy kellően nagy vulkán kellően hosszú kitörése – 0,00000004%
- Egy kellően virulens és gyilkos mikróorganizmus (vírus, bakterium, gomba)
megjelenése – 1300000002%
- Egy kellően nagy atomháború – 0,0005%
Végül illendő hozzátenni egy összefoglaló kategóriát:
- Egyéb váratlan vagy ismeretlen végzetes veszély – 0,000001%
Két dolgot kell tudomásul venni. Először azt, hogy az emberi faj
elpusztulásának esélye rendkívül kicsi. A másik az, hogy ez az esély nem nulla.
Ami a legizgalmasabb: ha ugyanezeket a veszélyeket megvizsgáljuk nagyobb
távon, rájövünk, hogy az esélyek mértéke változó mértékben és főleg változó
irányban változnak meg. Alapesetben, változatlan feltételek mellett egy esemény
bekövetkezésének esélye 200 év alatt a kétszerese a 100 évre vonatkozó esélynek.
Csakhogy ma már az ember tudása szédületes ütemben gyarapszik. 100 év múlva
bizonyosan olyan tudományos és technikai eszközökkel rendelkezünk, amelyeknek
segítségével hatékonyabban tudnánk védekezni a minket fenyegető veszélyek
előtt. Másrészt viszont éppen ez a szédületes fejlődés hozhat a nyakunkra újabb
veszélyeket. Könnyen lehet például, hogy hamarosan reális veszéllyé válik a
mesterséges intelligencia, a mesterséges valóság vagy éppenséggel a mesterséges
(mesterségesen előidézett) feketelyuk.
A lényeg: az ember vélhetően még jó hosszú ideig megtartja jó szokását,
hogy mindent túléljen… De… Vannak dolgok, amelyeket igen alaposan meg kell
gondolni. Folytatjuk.
*
* *
