Hogyan jutottunk idáig - 2008-ban

Világegyetemünk 17 857 339 391 évvel ezelőtt születik, egy számunkra még ismeretlen Világmindenségben. Az ősrobbanásnak nevezett esemény első századmásodperceiben a világ mérhetetlenül kis méretű, de mérhetetlenül nagy sűrűségű és hőmérsékletű elektromágneses plazmagombóc. Nagyrészt elektronok, pozitronok, kisebb részt protonok és neutronok, továbbá elektromágneses éter alkotja.
Az új Világegyetem nyomban kezd tágulni, ritkulni és hűlni, és ez a folyamat azóta is tart. Amikor a világ hőmérséklete 900 millió K alá süllyed, valamikor a harmadik perc végén hirtelen kialakulnak a könnyű elemek, a hidrogén, a hélium, a lítium, a berillium és a bór atommagjai. 379 ezer évvel később, amikor a hőmérséklet mintegy 3000 K alá süllyed, az elektromágneses plazmából különválnak a tömeggel rendelkező anyagi részecskék és az elektromágneses éter. Így teret nyer az anyagi részecskék között fellépő gravitáció, amelyek ennek következtében egyre hatalmasabb halmazokba állnak össze. Egy mértéken túl a tömegkoncentráció akkora nyomást és hőmérsékletet eredményez, amely sűrű tűzgolyókká változtatja meg a gáz- és porbirodalmak középpontjait. Ezek az első csillagok, amelyek a világ 200 millió éves korában gyulladnak ki.
A csillagok igazi vegyi üzemként működnek, a könnyebb atomokból egyre nehezebbeket termelnek, kialakítva a világ anyagának mai választékát és összetételét. Ez a folyamat táplálja a csillag tüzét, amely fenntartja a vonzás és a taszítás egyensúlyát, de amikor már elfogynak a fűtőanyagot jelentő könnyebb atomok, elkezdődik a csillag haláltusája. A csillag először felfúvódik, majd összeesik, a végén felrobban, és szétszórja anyagát.
Világunk azóta úgy fest, mint egy hatalmas megapolisz építése. Mindenfelé lázas munka folyik, fények égnek és villannak, forró porfelhők lebegnek és forognak, hömpölyög és áramlik az építőanyag, csillagok és csillaghalmazok milliárdjaiból formálódnak sugárutak, kereszteződések, új negyedek. Ebben a megapoliszban, a Tejútrendszernek nevezett galaxisban, 200 milliárd csillag forgatagában 5 milliárd évvel ezelőtt kialakul a Napunk. A Nap a Tejútrendszer középpontjától 26 ezer fényévnyire van, és a körül keringve 240 millió év alatt tesz meg egy teljes kört, 220 km/s sebességgel haladva, nyolcnaponta megtéve a Nap-Föld távolságot. Vagyis nem régen léptünk be a Nap 21. galaktikus évébe.
Nem sokkal a Nap kialakulása után, létrejönnek Naprendszerünk bolygói, ezen belül a Föld. Néhány száz millió év alatt kialakul a Föld sajátos szerkezete. Egyrészt a legnehezebb elemek a földgolyó közepébe süllyednek, így jön létre a vasat és nikkelt tartalmazó szilárd mag, fölötte helyezkedik a folyékonyként viselkedő magma. E kettő kölcsönhatásaként kialakul a föld mágneses tere. A föld felszínét képező különféle sziklákból a meleg gázokat és gőzt szabadít ki, így további néhány száz millió év alatt kialakul a légkör és a világóceán.
Egy milliárd év sem telt el a Föld kialakulásától, és már különféle szerves anyagok jelennek meg rajta. Ezekből építkezve hamarosan reprodukálásra képes egysejtű élőlények jelennek meg a vizekben és a levegőben. Amikor ezek itt-ott kedvezőbb életfeltételeket találnak, millió és milliárd számra szaporodnak, kolóniákba szerveződnek. A kolóniákban együttműködés és szakosodás születik, így jönnek létre a többsejtű élőlények. Egyesek, leginkább a növények megtanulják hasznosítani a nap fényét. Mások, leginkább az állatok megtanulnak mozogni és harcolni a kész táplálékért. Megjelennek a gombák, amelyek a szerves anyagok lebontásával a biológiai egyensúly fontos tényezőjévé válnak.
Az élővilág evolúciójának több évmilliárdos története kezdődik. Lényegében ennek utolsó ezredrészében, az utóbbi néhány millió évben található meg, más majomfajok árnyékában a két lábon járó, gondolkodó és eszközt használó homo sapiens jelenléte, amíg 50 ezer évvel ezelőtt nem sikerült kipusztítani a konkurens fajok utolsóját is, a cro-magnon-i embert. Azóta a homo sapiens az egyetlen emberszabású élőlény a Földön, és gyakorlatilag az egész Föld ura. A beszéd kialakulása új szintre emeli az emberi egyedek együttműködését, ami visszahat a beszéd fejlődésére, végül eredményezi a nyelv megjelenését. A gondolkodás, az eszközhasználat és a nyelv párhuzamos fejlődése megalapozza az emberi civilizációt, amely különösen az utolsó jégkorszak elmúltával minden egyes nemzedékkel újabb és újabb forradalmat hajt végre, az életnek hol egyik, hol másik területén.
Csakhogy minden forradalom megold ugyan egy feladatot, ugyanakkor két újabb elé állítja az embereket. Ahogy minden új eszköz is jó és rossz célt egyaránt képes szolgálni. A vadászatban bekövetkező forradalmi újítások lehetővé teszik a testvérháborút, a mezőgazdasági forradalmak elvezetnek az emberek fölött uralkodó birodalmak kialakulásához. Később a hadurak kezdenek birodalmakat építeni, és a földművelő birodalmak is felfedezik a háború iparát. Írás is szolgálja az utolsó 3000 év történetének élő emlékezetét.
A civilizáció piramisa az eget ostromolja és egyre jobban megfeledkezik a piramis súlyát viselőkről. Ekkor a forradalmak újabb sora kezdődik. A legendás múlt homályából kiemelkedik egy indiai herceg, Buddha. Később egy zsidó prédikátor, Jeshua forgatja fel az uralkodó eszméket. Újabb nagy horderejű fordulatot jelent az emberiség történelmében a Nagy francia forradalom.
Azóta is zajlanak forradalmak mind az emberiség technikai fejlődésé-ben, mind az eszmék világában. Az elmúlt, 20.-nak nevezett évszázadot tudományos-technikai és politikai-világnézeti forradalmak forgatják fel, soha nem látott erővel.
De ebben az évszázadban soha nem látott drámaisággal megtapasztaltuk azt is: ami tegnap jó volt, ma rossz, ami tegnap egészséges volt, ma egészségtelen, ami tegnap igaz volt, ma hamis.
És így eljutottunk 2008-ig, a burgonya évéig.

1980

[A]

Az Emberhit és annak közössége

Az Emberhit és annak közössége két különböző, össze nem keverendő dolog.
Mi a legfontosabb, amit tudni kell ezekről, és ami megkülönbözteti azokat?

Az Emberhit egy új világszemlélet, egy új életérzés.
Az Emberhit Közössége egy új szervezet, amely nyitott mindenki számára.
Az Emberhit évezredes igazságok, egy hatalmas modern tudás és merész új gondolatok egysége.
Az Emberhit Közössége olyan szervezet, amelyben a közösség tagjai az évezredes igazságok, a tudás és a gondolat fényében magára találhat, megtalálhatja azt a biztonságot és kompetenciát, amely szükséges egy boldog emberi élethez.
Az Emberhitben visszaköszön az emberiség egész történelme, de felsejlik a jövő, az új évezred csodálatos távlata.
Az Emberhit Közössége segít tagjainak a múlt feldolgozásában, segít szemben nézni a jelen és a jövő kihívásaival, megtalálni a jó életstratégiát.
Az Emberhit szakítás azzal, amit el kell hagyni, és felépítése annak, amit a jövőnk számára fel kell építeni.
Az Emberhit Közössége segít tagjainak tanulásban és a gondolkodásban, segít nekik a változásban és a fejlődésben.


[Emberhit]

Júliusi bejegyzésem 1980-ban

Születési anyakönyvi kivonatomban az szerepel: 1947. július 22. Igen, úgy emlékszem, akkor, egy szép nyári nap reggelén bújtam ki anyám méhéből, hanyagul nyakamra tekerve a puha meleg köldökzsinórt. Az új modern szülőotthonban a szülészorvos gondosan vizsgált fonendoszkópjával. Anyám nyugtalanul kérdezte, talán gond van velem? Az orvos humoránál volt, azt válaszolta: „Egy zseni szívét hallgatom!” Akárhogy is volt, a földi kalandom elkezdődött.
De én ma tudom, hogy nem akkor, hanem a nagy búmmal együtt születtem. Annak részleteire ugyanúgy nem emlékszem, mint annak a bizonyos nyári napnak eseményeire sem. De min változtat ez? Félreértés ne essék, nem azt gondolom, hogy rám a világ törvényei másképpen érvényesek. Van egy fontos hírem számodra, kedves Olvasó! Te is, minden ember, minden, ami létezik a mi világunkban, annak születésekor fogant meg, öröktől fogva létezik, és készül végső kalandjára, végső küldetésére. Sokan ezt értetlenül fogadják. Ugyanakkor senki nem vonja kétségbe, hogy a tegnapi „én” is én vagyok! Nem vonjuk kétségbe, annak ellenére, hogy a „tegnapi én” tegnap óta „nem létezik”, az én sokszor valóban nem emlékszik arra, amit a „tegnapi én” tegnap gondolt, érzett. A „tegnapi én”, de különösen a „tíz évvel ezelőtt én” nem azokból a téglákból, atomokból épült, amelyekből ma. Mégis „ő” én vagyok. És ez a láncolat, előzményeim láncolata visszafelé haladva, az idő kezdetéig követhető, szakadatlanul.
És mi lesz azután? Látod, kedves Olvasó, ezt nem tudjuk. Én sem tudtam 1980-ban, hogy 2010-ben belekezdek az új Emberhit építésébe. Azt tudtam: az életet élni, szeretni, és folytatni kell. Fogtam kalandtársam kezét, és átöleltem kérő gondolatommal:
Szüljél, kérlek, szüljél,
ajándékozz meg minket e mérhetetlen örömmel,
hogy láthassuk magunkat
az ártatlanságnak tiszta arcában!

1980

[B]

A képesség az élet titka

A képesség az élet titka
A kövek is testvéreink.
Mégis más a mi felelősségünk, az emberek felelőssége.
Minden, ami létezik, ami a létezés minőségével rendelkezik, a világ meghasadása káoszra és rendre.
A káosz a végtelen külső, a rend a véges belső. Ez a véges belső pedig képességekkel rendelkezik. Ezek révén óvja saját belső rendjét a külső káosszal szemben. Ezek révén igyekszik renddé változtatni az egész világot.
Minden saját képessége szerint létezik. A képesség az élet titka, az élet mértéke. Minden ami él, az, ami az ő képessége. A hal úszik, a madár repül. Ezek az ő képességeik. A képesség meghatároz engem. Ha úszom, hal vagyok, ha repülök, madár vagyok.
A képesség örökség. Az vagyok, mert abból vagyok. Ebben az örökségben benne van a világ öröktől tartó valamivé, egy valamilyen képességgé válása. A világ öröktől azon dolgozik, hogy azzá váljék, ami én most vagyok. És nekem most bizonyítanom kell, hogy ezzel a képességgel beteljesül a létezés. Én vagyok a tenger következő hulláma, amely eléri a partot, és ráveti magát. Az idő azt várja, hogy ezzel szűnjön meg a part, szűnjön meg a tenger örök hullámzása, szűnjön meg a tenger, jöjjön létre az időtlen és tértelen nyugalom.
Ez várja az idő, és ezt fogja várni az idők végezetéig, ameddig ember nem lát el.
Ami lát az ember, az az, hogy küldetése a képesség gyarapítása. Az embernek kell tennie azt, amit a világ tesz, mint az öröktől fogva valamivé válás törvénye.
Boldog, aki életében gyarapítja az általa örökölt képességet, és így adja tovább. Talán éppen ez a képesség a képesség gyarapítására a keresett kapu. Az a kapu, amely ha nem is az örök élethez, de az élet csodálatos győzelméhez vezet.
A képességeknek három fő részük van: az észlelés, a tudat és a cselekvés képességei.
 

[Emberhit]

Júniusi bejegyzésem 1980-ban

Újat létrehozni művész és tudós számára létezési követelmény. Sem a költő, sem a kutató nem mondhatja ma azt, amit tegnap már mondott. Hős a színész és a tanár…
Újat létrehozni mindenki számára élmény, kegyelmi élmény. Semmi kétség, hogy ebből a legmagasztosabb az, amikor karja-inkba vesszük az újszülött embert. Milyen nagyszerű, hogy ez nem válhatott egy kiválasztott elit privilégiumává.
Az emberiség azzal vált ki az élő világból, és lett a történelem társadalmává, hogy képes lett újat alkotni, új megoldásokat találni, régi és új problémákra. A kő, a kőből lett kalapács, a kalapácsból lett buzogány történelmi innovációk. Mára már sokan iparszerűen igyekeznek megoldani kisebb-nagyobb problémákat. Tudománya és kultusza lett a kreativitásnak, az innovációnak, a modoros K+F-nek. A valóságban két külön világról, és folytonos súrlódásukról van szó. Az egyik a feltalálók színes, izgalmas, bizarr világa. Olyan emberek lakják, akik többnyire érdeklődő és csodálkozó szemmel figyelnek, és egy szerencsés pillanatban megragadnak egy problémát, de közben érzik, látják a megoldás kontúrjait is. Némelykor hírtelenül, máskor évekig tartó töprengés után a homályból előúszik maga a csillogó tárgy. Egy elmében megszületik egy újdonság, egy találmány.
Az első komolynak látszó ötletem gimnazista koromban, 1960-ban született. Megmutattam felnőtt unokatestvéremnek, aki jó nevű építészmérnök volt, a várnai Műszaki Egyesületek Szövetségének elnöke. Nagyokat derült az ötleten, mesélt is nekem mindenféle fantasztikus találmányokról. Máig sem tudom, miért nem tanította meg nekem az ilyenkor követendő utat. 2010-ben hagyott el minket, amikor nyilvántartásba vették első szabadalmi bejelentésemet. Az előzetes szakvélemény szerint ez a találmány 2004-ben Németországban szabadalmat kapott. Vagyis a 15. ötletemről már visszaigazolásom is van, hogy „eredeti és megvalósítható”.
A második világ, amelyről beszéltem, a reális világ, amelyben a tőkehaszon király, a társadalmi haszon koldus.

1980

[B]

S. J.-nek

Kedves barátom!
Örülök, hogy hosszú hallgatás után életjelt adtál magadról. Örülök, hogy változatlanul a társadalom ügyei izgatnak, és ebben továbbra érdekelnek gondolataim, továbbra is számítasz rám.
Igen, számíthatsz rám, szívesen megosztom veled gondolataimat, elképzeléseimet.
Az ember változik is, meg nem is. Egész életemben bárkivel örömmel megosztottam gondolataimat, aki kíváncsi volt azokra. Össze sem tudom számolni hány embernek, hány társaságnak, hány szervezetnek és pártnak fejtettem ki véleményemet, javaslataimat. Az elmúlt két évtizedben a tenni és segíteni akarásom vagy éppenséggel a véletlen tucatnyi párttal és kezdeményezéssel hozott össze. A személyek és szervezetek listája hosszú, meglepően hosszú, és bizonyára sokak számára döbbenetes lenne.
Soha nem a szereplés, a kaland vonzott. Mindig azt keresem, kiben találhatok partnert a világ jobbításához. Azt többé-kevésbé reálisan láttam, hogy az adott személy vagy szervezet milyen messze áll attól, amivel tudok azonosulni, de mindig hittem, és ma is hiszem, hogy bárhol is álljon valaki, elindulhat a jó irányba.
A jó irányba elindulni, a jó irányt tartani könnyű. Ez a hitvallásom.
Közben a legkevésbé érdekelt, hogy az illető személy vagy szervezet megfelel-e emberi, kulturális és politikai ízlésemnek. Ezt magánügynek tekintettem, amelyet a cselekvés érdekében félre kell tenni.
Hozzáállásomat nem tartom idealizmusnak, és ahogy már mondtam, változatlanul vállalom, hogy bárkinek próbálok segíteni tervei véleményezésével, elemzésével, saját terveim, javaslataim megosztásával.
Ugyanakkor a világ időközben alaposan megváltozott. Megszületett a Változó Világ Mozgalom.
Ezzel minden megváltozott. Megváltozott az én gondolatvilágom is.
Most nem kezdhetek másképpen egy beszélgetést a társadalom ügyeiről, mint azzal a kérdéssel: mit tudsz tenni a Változó Világ Mozgalom szolgálatában?
Aki kíváncsi gondolataimra, ismerje meg a Változó Világ Mozgalom üzeneteit!
Aki igényt tart gondolataimra, szellemi munkámra, szellemi erőmre, az legyen része a Változó Világ Mozgalomnak!
Aki egy jobb világot akar, az álljon a Változó Világ Mozgalom szolgálatára!
Nem ígérhetem, hogy holnap jobb lesz a világ.
Nem ígérhetem, hogy holnap felforgatjuk a világot.
Jelszavam egyszerű: Tudás, Közösség, Öröm!
Ilyen alapokon szeretném szolgálni az új, előzmény nélküli társadalmi mozgalmat.
Ahhoz, hogy őrizzem a magvakat a jövőnek, senkire nincs szükségem.
Ahhoz, hogy ezek már a jelenben hajtsanak ki, mindenkire lenne szükség.
Számítok rád!
Todor


VVM Változó Világ Mozgalom

[L]

Öt név

Az elmúlt évszázadban világképünk mély változásokon ment át. Ha áttekintjük ezeket, az ezekhez hozzájáruló több ezer és tízezer jelentős gondolkodó közül öt tudóst lehetne kiemelni.
A világ megértésében látványos fordulat Albert Einstein (1879. március 14. – 1955. április 18.) zsidó származású német fizikus nevéhez fűződik. Ő alkotta meg a relativitáselméletet, és hozzájárult a kvantummechanika és a kozmológia fejlődéséhez. Nevéhez főződik különösen a tér és idő, a tömeg és az energia egységének, a tér görbületének koncepciója.
Az élet megértésében alapvető fordulat Johann Gregor Mendel (1822. július 22. – 1884. január 6.) szudétanémet származású cseh botanikus nevéhez fűződik. Ő alapozta meg a tudományos örökléstant. Munkásságának meghatározó eleme az öröklés anyagi mechanizmusának, a később génnek nevezett struktúrának koncepciója.
Az élővilág megértésében igazi forradalom Charles Robert Darwin (1809. február 12. – 1882. április 19.) angol természettudós nevéhez fűződik. Ő dolgozta ki az evolúció fogalmát és elméletét, de példamutató kutatómunkát is végzett.
Az ember megértésében mélyreható fordulat Sigmund Freud (1856. május 6. – 1939. szeptember 23.) zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter nevéhez fűződik. Ő alapította meg a pszichoanalitikus iskolát, ő tárta fel a rejtett, mindenekelőtt a szexualitásban gyökerező motivációknak, és általában is a tudatalattinak a jelentőségét.
A társadalom megértésében jelentős fordulat Karl Heinrich Marx (1818. május 5. – 1883. március 14.) zsidó származású német filozófus, közgazdász nevéhez fűződik. Ő dolgozta ki a kapitalizmus és a kommunizmus elméletét, ő alkotta meg a társadalmi formák, az osztályharc, a társadalmi forradalmak fogalmait.
Ez az öt tudós szinte egy időben élt a alkotott. Életük, sorsuk, hírnevük, örökségük nagyon különböző. Hozzájárulásuk világképünk átalakításában viszont vitathatatlan. Különböző időszakokban ez az öt név heves vitákat provokált. Nagyon sokak, jelentős szakmai, eszmei és társadalmi mozgalmak számára ezek néha istenek, néha ördögök voltak. Különösen Marx, Freud és Einstein kultusza ért el néha groteszk és abszurd méreteket.
Akárhogyan is legyen, az öt emblematikus személyiség által fémjelzett fordulatok megtették hatásukat, drámai módon, addig soha nem látott mélységben átalakították világképünket, újabb horizontokat, újabb kihívásokat tártak elénk. Fontos és sürgető feladatok várnak a mai és a következő generációk számára. Ezeken évtizedről évtizedre több és több elszánt és tehetség ember dolgozik. Ma már több milliónyian vannak az ilyen tudósok és gondolkodók.
De legyünk készek és nyitottak azok színre lépésére, akikből új fogalmak, új koncepciók, új paradigmák megalkotásával újabb mélyreható átalakulások úttörői válhatnak.


VVM Változó Világ Mozgalom

[T]