Lift az égbe

 

Sarhan Mantula nagyszerű előérzettel ébredt fel: ezen a napon is történik valami jó.

Szorgosan dolgozott egész nap, este pedig megnézett egy remek riportot Csomolungma legújabb meghódítására. És ekkor hirtelenül megszületett a fantasztikus ötlet, vagy inkább elhatározás: meghódítja ezt a csúcsot, de nem magának, hanem mindenkinek.

Lelki szemei előtt megjelent egy csupa üveg kabin, amely lassan kúszik fölfelé a hegyhez erősített acélkötélen, és abban egy kerekeskocsiban ülő ember, két gyerek, három idős ember, egy milliárdos, egy király és még páran.

Sarhan másnap egyeztett több tapasztalt barátjával, de főleg a Resarhival, AI asszisztensével, és már készen áll a munkaprogram. Nyomban bejegyezte a Lift az égbe részvénytársaságot és nevében egy megállapodást ajánlott a nepáli kormánynak 199 évre, amely hamar meg is köttetett.

Kényes feladat volt egy komoly befektetőt találni, de ez is gyorsan sikerült.

A legfontosabb és legizgalmasabb feladat az egész szerkezet megtervezése, hiszen hasonló eddig nem készült. Öröm volt figyelni, ahogy a mai tudomány és technika ezt a feladatot egy év alatt csodálatosan megoldotta.

A legnehezebb volt a kivitelezés, de ez is remekül alakult, és lám már szervezni kell az ünnepi felavatást. A látogatói lista az első évre pedig máris betelt.

Emberek, az út a világ tetejére szabad mindenki számára!

Szimeonov Todor

 

* * *

 

A meztelenség csodája

 

Pontosabban: a meztelenség meglátásának (igen ritka) csodája – amelyre elmondhatatlan szükségünk lenne.

Ki ne ismerné (kissé tévesen) a nagy Andersen A császár új ruhája című meséjének híres kulcsmondatát: „A király meztelen!”

Ez szinte hétköznapi felkiáltás lett, és az az értelme: Hát vakok vagytok? Nem látjátok az igazságot?

Bizonyára minden ember legalább egyszer életében felkiáltottá, vagy éppen csak gondolta magában. És bizonyára alapvetően meg is van elégedve saját látásával.

Sajnos, a helyzet súlyos. Nagyon súlyos. Egyre súlyosabb.

Igaz, némiképpen visszaszorult a lapos Föld híveinek száma a tudomány sziszifuszi munkája nyomán, de a tudományos-technikai forradalom olyan agymosó technológiákat adott az üzleti és politikai marketing kezébe, amelyek egy új emberi faj kezd formálódni.

Ha a Reklámisten az Ő Profétája, a Média azt mondja, hogy a császár, és nem utolsó sorban a te új ruhád remek, trendi, környezetbarát, demokratikus, politikailag korrekt, demokratikus, ki vagy te, hogy másképpen gondold, és hol az a tiktokozó gyerek, aki kiáltaná az igazságot?

De a te ruhád a legkisebb gond. Mi történik velünk az elmúlt száz évben. Honnan jött ez a káosz, ez a békétlenség, ez a gyűlölet? És hova hova sodor minket ez? Egy végső apokalipszis vagy egy végső rabszolgaság felé?

Valami kiszúrja a szemünket, de nem jutunk a katartikus élményhez: igen, ez itt ameztelen igazság, és ez itt a meztelen hazugság.

Nem lehetünk nagyon büszke, hogy 200 évig a zseniális Arisztarkhosz után is hittük abban, hogy a bolond Nap kering körülöttünk, a világ közepe körül.

Ész hiányzik? Bátorság?

Mi tagadás, mind a kettőből kell, nem is kevés.

Nem lesz gyors és könnyű a megvilágosodás, de eljött. Sokat segítene ebben, ha minél több gondoló ember befészkelődik az az érzés, hogy van valami, ami kiszúrja a szemünket, de nem látjuk.

 

* * *

 

Vigyázz, szavak! Demokrácia

 

Tudjuk (vagy nem): a demokrácia egy összetett szó. Két görög szóból áll, démo(sz) és krácia. Ezek magyar megfelelője nép és hatalom.

Tehát a demokrácia néphatalmat jelentene, illetve azt, hogy, ha azt mondjuk „itt demokrácia van”, azt úgy kell érteni, hogy itt a nép van hatalmon, ha ennek lenne valami értelme.

De szokás így tenni. Szokás továbbá olyanokat mondani, hogy „a demokrácia nem a legjobb, de jobb nincs kitalálva”. Nem túl szellemes, de amúgy sincs semmi értelmes a  kijelentés.

Mindenek előtt rögzítsük, hogy a történelem az elmúlt 11 ezer évben  nagy vonalakban 400 ezer néphatalmi modellt próbált ki, igen eltérő eredménnyel.

Az viszont igaz, hogy az elmúlt 2-3 században Európából kiindulva elterjedt az egész világon egy sajátos, roppant rugalmas és fenntartható modell, amelyet többpárti parlamentáris demokráciának nevezik.

Az alatta virágzó média nagyon dicséri.

A tömegek néha egy kicsit (vagy nagyon) zúgolódnak, de főleg nem látják tisztán a lényegét, és ezért a helyzet változtatására jelenleg nem látszik esély.

De mi volna ennek a modellnek a lényege, amelyet ez a szajha-szó elhomályosít?

Annyi a lényeg: ez a demokráciának hívott poszt-minden modell lényege: a nép szabadon választhatja, hogy melyik engedélyezett banda hágjon a nyakára. (Régen gyakran ilyen helyzetben ábrázolták az ördögöt.)

Ezek a szavak…

 

* * *

 

Az új avatárok

 

Sokadszor olvasok egy vaskas könyvet az utópiák történetéről. A címe pontosabb lenne, ha az eszmék történetét mondaná, de ennek is van valami üzenete: lehet, hogy minden eszme utópia is?

Mint (már igen idős) kortárs, élénken, és cseppet sem kellemesen érint a könyv hosszú, kesernyés epilógusa. Ez tegnap egy szédületes gondolatsor indított bennem. Magyarázatát kerestem annak, hogy miért lehetünk – mi, emberek – bizakodóak a történelem, de főleg az utópiák és az eszmék vége után.

Fülembe állandóan csengenek Ray Bradbury halhatatlan szavai: „Az a nagyszerű az emberben, hogy soha nem veszíti el a bátorságát és a kedvét; újra és újra kezdi, mert tudja, hogy fontos és érdemes újrakezdenie.”

Itt a nagy kérdés: honnan tudja ezt az ember, vagy legalább mindig akadnak kisebb vagy nagyobb számban emberek, aki így gondolják, és így cselekednek.

Ha akarom, ez egy nagyon triviális kérdés, és a válasz még triviálisabb.

De nekem a triviális kérdés-válasz nem jó.

Az igazság mindig egyszerű, de soha nem triviális.

És ekkor gondoltam valamire, vagy pontosabban megsejtettem valamit a civilizáció aurájában.

Sokáig kerestem nevet ennek a valaminek.

Először azonosítani véltem magával a az emberi szellemmel, de valami rávett, hogy elvessem ezt a „monolit” képet. Inkább egy sokadalmat látok a civilizáció aurájában. Minek nevezzem itt a szereplőket? Az emberfeletti ember túl misztikus képzet. Jónak tűnt a logika, de nevezhetjük intelligenciának is.

Az egyre világosabban kirajzolódó kép lényege, hogy az évezredek alapján a sok milliárd ember gondolkodása, tépelődése, kommunikációja, kiegészülve a tengernyi érzésekkel, a dzsungelnyi mechanizmusokkal megteremtett határozott létformákat felvevő szellemi lényeket. Ezek között akadnak istenek, de szép számmal vannak szekuláris logikák és ezerféle más intelligenciák, amelyek közé mostanában kezdenek megjelenni az mesterséges (pontosabban mondva: informatikai intelligenciák.

Az egészben a legjobb, hogy ezek között az istenek, angyalok, logikák, intelligenciák között különösen fontosok és hatékonyak az antropomorf és antropofil logikák, hiszen ezek az emberiség adekvát felépítménye. És éppen ezek garantálják, hogy mindig lesznek emberek, akik átveszik az üzenetet, és tovább viszik

 

* * *

 

Van egy látomásom – 3

 

Eutlanda négy világjobbító programon dolgozik.

A négy program neve Béke, Morál, Demokrácia, Intelligencia.

A Béke program elsődleges célja a háború kizárása az emberiség életéből – feltétel nélkül, örökre. Ez nem csak reális, hanem sorsdöntő. De nem csak a háborút, hanem az erőszak minden formáját is ki kell iktatni életünkből: a gyilkosságot (beleértve a halálbüntetést), a kínzást, a bántalmazást, a zaklatást.

A Morál program célja az, hogy biztosítsuk az emberhez méltó értékek motiváló és vezető szerepét. Ezen belül döntő az értékek sajátos rendszere, hierarchiája. ettől a megújult értékrendtől az egyén, a közösségek és az emberiség jó életszabályait, amelyek így többé nem külső parancsolatok, hanem belülről fakadó, önállóan és tudatosan alkotott útmutatók.

A Demokrácia program arra hivatott, hogy a sok évezrede tartó kísérletek alapján, bátran és okosan szembenézve a kudarcok okaival jobb közösségi és társadalmi formákat teremtsen az élet számára.

Az Intelligencia program célja, hogy biztosítsa az emberi szellem kibontakozását, és azt, hogy minden ember szüntelen tanulás, képzés és kommunikáció révén be legyen avatva az emberi szellemcsodájába.

Ez négy összekapcsolódó, egymást segítő program.

Mindegyik egyszerre evolúciós és forradalmi.

Fontos tudni, hogy ezek nem elvont filozófiai képzetek, hanem konkrét, reális ajánlások, tervek sokasága áll rendelkezésre.

De azt is érdemes tudni, hogy egyetlen terv nem valósíthatja önmagát cselekvő emberek nélkül

 

* * *

 

Van egy látomásom – 2

 

Mi ez a látomás? Álom? Mítosz? Legenda? Fantázia? Utópia? Sci-fi?

Vagy talán filozófia?

Esetleg mérnöki terv?

Igen, mindez, egyszerre, és még több.

Egy párhuzamos valóság, amelynek több érintési pontja azzal a valósággal, amelyben élünk.

Rengeteg múltbeli, és még több jövőbeli érintési pontok láthatók.

Sajnos, a jelenünk annyira feszült, torz, hogy szinte lehetetlenek az érintési pontok. Ez nagy vesztesség a számunkra.

Közben akad egy szerencsés ember, pontosabban mesterséges ember, másképpen mondva irodalmi figura, amelynek a nevét sem ismerjük biztosan. Társai csak Mesternek hívják. Hát ez a Mester azt meséli, hogy valami csoda folytán rátalált annak titkára, hogyan lehet átrándulni odaát, és vissza. Tőle származik az Eutlanda név is, de emlegette ő már másképpen is, illetve az sem világos, hogy az ottaniak így hívják világukat, vagy arról van szó, hogy a Mester találta ki számukra ezt a nevet.

Végül is ez nem a legfontosabb. A névnek általában is az a praktikus funkciója, hogy azonosítja a beszélgetés tárgyát.

Ez kifejezetten megkönnyítheti előadásunkat erről a másik valóságról, amely amúgy is hosszúnak ígérkezik.

 

* * *

 

Van egy látomásom – 1

 

Azt hiszem, azért születtem, és azért élek, hogy lássam ezt a csodálatos látomást: a sok lehetséges jövő egyik legszebb, legemberibb világát.

Ez a látomás évezredek óta létezik, és boldogok, akik őrizték, és adták tovább, egyre fényesebben.

Ez a látomás már régóta nem álom, hanem terv, hiszen beléptünk az értelem világába.

Merjünk tudni! Ha a tudás velünk van, ki ellenünk?

Merjünk tudni, hogy az út előttünk nyitva áll.

A hátralévő végtelen időmet arra szentelem, hogy megmutassam az én látomásomat, és az ahhoz vezető utat.

Biztos vagyok, hogy benned ez a látomás még nagyszerűbbé válhat, az általad megtalált út még célravezetőbb.

 

* * *