Európa és a Római birodalom

Európa a Római birodalom eredménye.

Fontos és igen aktuális ezt tudatosítani magunkban, jól megérteni, különösen azt, amit ez tanít nekünk.

Ehhez a kérdéshez lehet szkeptikusan is hozzáállni, vitatni a kijelentés értelmét, felvizezni, parttalanná tenni  a problémát a görög demokrácia, a judeai kereszténység, a reneszánsz és reformáció, a felvilágosodás és polgári forradalmak, a kapitalizmus és a kommunizmus, a gyarmatosítás és a globalizáció emlegetésével. Ezek mind fontos adalékok, körülmények, súlyuk és szerepük van életünkben, de hiba lenne szem elől téveszteni Európa és a Római birodalom a mélyben rejlő egységét.

De mi is a Római birodalom? Számunkra a lényeg: egység és béke.

Igaz, az egység, az impéria meghagyta nekünk az imperializmus fogalmát, a Pax Romana is félelmetes és cinikus hangzást kapott. Igen, itt is fontos lenne a két szokványos hiba lekerülése. Sem démonizálni, sem idealizálni nem helyes. Helyette feladatunk meglátni a történelem medrét, és ahhoz igazítani a jövő vízióit.

Erős és ésszerű hatalom, stabil és ellenőrzött, védett, de nem átjárhatatlan limesekkel, azokon belül a helyi kultúrák szabadsága, nemzeti és vallási tolerancia, mindenhol virágzó ipar és kereskedelem, a kultúra és a tudomány fejlődése.

Ritkán emlegetjük, hiszen igen kevesen vannak tisztában azzal, hogy a Római birodalom adta a civilizáció, de még ezen belül az államügyek legragyogóbb képviselőit. Volt-e az elmúlt évszázadokban olyan államférfi, ami vetekedhetne Markus Aureliussal?

De mi következik mindebből számunkra, a 21 század elején?

A válasz: a nagy feladat újra felépíteni ezt a dicső ókori egységet és békét, féltve őrizve minden jót, igyekezve kijavítani minden rosszat.

Tragikusan kényes, de fontos a határok kérdése.

Északon legalább ez a probléma nem vetődik fel.

Keleten: a Volga, az Ural vagy Vlagyivosztok Európa határa?

Nyugaton: a Csatorna, az Atlanti vagy a Csendes óceán Európa határa?

Délen van a legtöbb és a legbonyolultabb csomó. Ma még azt is lehet hallani, hogy a legnagyobb adósságcsapdában vergődő „déli államokat” (Görögország, Olaszország, esetleg Spanyolország és Portugália) ki kellene szirítani az Európai Unióból, de legalább is az „euró-zónából”. Ezzel szemben az igazi dilemma, meddig, a Római birodalom melyik volt tartományaira kellene kiterjeszteni „Európát”, vagyis az Európai Uniót? Jómagam úgy gondolom, hogy a Közel-Kelet nagy részének az Európai Unióban lenne a helye: Törökország, a kaukázusi országok, a régi „Levan”, Izrael. Sokkal bizonytalanabb a válasz arra, hova tartozzon a Földközi tenger déli partja: Európához, vagy egy egységes és független arab federációhoz.

Drámai, sorsdöntő dilemmák, a szélrózsa három irányában.

Közben a sors iróniája, hogy jóval mielőtt az integráció előre ugrana, ahogy fontos és sürgős lenne, a Római birodalom egy átka is lopakodik: a szétesés keleti és nyugati részre.

Hatalmas kihívások előtt állunk, vagy inkább szerencsétlenül toporgunk.

Most, ahogy közelednek az Európai parlamenti választások, jó lenne felpezsdíteni az érdemi vitákat ezekről az alapvető kérdésekről.

* * *