Pandémia és stratégia

 

Legyünk megértők: a jelenlegi pandémia nem igen várt és túlontúl nagy csapás. íg a hatalom és a „közvélemény” még mindig alapvetően kapkod, improvizál, taktikázik. A taktikázás sajátos, és valamennyire önigazolást nyújtó része a változó, de lényegében folytonos reménykeltés: hamarosan visszatérünk a rendes kerékvágásban.

Sajnos ebben erősen kell kételkedni. Nem múlik hónap anélkül, hogy hallanánk a vírus új, még fertőzőbb változatának megjelenéséről. Ma nehéz megjósolni a pandémia folytatódását. Ez lehet 10, de lehet 100 év is. És éppen ezért a gondolkodó embereknek immár jobban kellene foglalkozniuk a kút stratégiájával, mint a napi taktikázással.

Fontos lenne világosan látni, hogy ez egy hosszantartó háború, és alapvető változásokat kellene indítani. Ezer és ezer társadalmi funkciót, ezer és ezer társadalmi struktúrát kellene megváltoztatni, újjáalakítani. Könnyen lehet, hogy ez lesz a törtélem legnagyobb átalakulása, ennek minden kísérő jelenségével és következményével.

Egy majdnem jelképes példa: eddig száz ember boldogulásához rgy orvosra, egy tanárra, egy rendőrre, két katonára és három politiks vagy hasonszőrű közszolgára van szükség.

A jövőben 100 ember boldogulásához két orvosra két tanácsadóra, két tanárra, egy asszisztensre, egy közszolgára lenne szükség. Pardon, katona? Arra nincs szükség. Könnyű ezt programra tűzni, de valóságos hős tett lenne ezt megcsinálni.

 

* * *