Minden
izgalom nélkül várom három pályázat sorsát.
Hihetetlenül hangzik? Talán igen. De elhiheted, hogy amikor 33 kiváló
tervet eltemettél, a 34. sorsa nem a szokásos eredményt váró izgalmat ébreszti
benned, hanem egy egészen másfélét: az újra-, de másképpen kezdés izgalmát.
Ez pedig nem annyira emóció, mint intellektuális kaland, gyötrődés,
felelősség.
Mégis mozog – mormolta a fáma szerint az öreg Galilei… Mozog, bizony,
forog, az áldott jó öreg Föld, szüntelenül-untalanul forog az áldott jó Nap
körül… Az ember azt mondaná, Salamon után: semmi új a Nap alatt…
Bár, Virág elvtár után mondva: a helyzet fokozódik…
Milyen jó is lubickolni a paródiában, de az igazság, hogy a szüntelen körbe
forgásunk, állapotaink untalan visszarendeződése félelmetes…
Szépen lassan visszamegyünk a középkorba… Vagy hova? Talán egészen az ókori
Egyiptomba? Nem mindegy? Egyik olyan, mint a másik, csak egészen más mázzal… A
mi mázunk sem lesz kevésbé más, kevésbé új… 21. századi máz lesz, semmi
kétségünk ne legyen! Akkor is 21. századi máz lesz rajta, ha a kék szélsőség,
akkor is, ha a sárga szélsőség, akkor is, ha a lila szélsőség győz a következő
évtizedekben…
De bírható-e az, amit 8 ezer évig bírható volt?
Jó ideig még biztosan… De történelmünk ürülékét már nem sokáig bírja
lenyelni a Föld… Most itt-ott kibuggyan a csatornanyílásokból, itt-ott
felpúposítja a városoknak mondott sebhelyeket, itt-ott repeszti a betonburkokat…
A körbe forgó történelem-förtelem lovagjai és a történelemszenny patkányai
óvják a rendet…
Ezt felforgatni a feladat.
Holnap megtenni a magamét – menni tudna, pályázattal, pályázat nélkül.
A pályázat kérdése nevetséges, semmilyen izgalomra nem ad okot.
A feladat számít.
Csak a feladat!
Ja igen… Én meg azt szoktam mondani: Semmi új a Nap alatt, csak a változó
világ!
*
* *
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése