Egy
barátom egyre komolyabban kezdett érdeklődni az Emberhit iránt. Egyik
beszélgetésünk nyomán szükségét éreztem, hogy jobban megismerjem a gnosztikus
hagyományt. El is olvastam néhány fölöttébb érdekes könyvet. Eközben a FSZEK központi
könyvtárában ráakadtam egy különös brosúrára.
Francia nyelvű, éspedig annak a Presse Universitaire de France-nak a
kiadványa, amely a Változó Világ nagytestvérének, a klasszikus
(Franciaországban: kultikus) „Que Sais-Je?” (Mt tudok?) „enciklopédikus” sorozatnak
a kiadója, így nálam különösen nagy becsnek örvend. Címe: Az ember
végtelensége, örökkévalósága és isteni volta. Egy ott szokatlan „és” kötőszó jelezte,
hogy az, ami kisebb betűkkel folytatódik nem alcím, hanem egy mellérendelt kiegészítése
a főcímnek: Fizikai, biológiai, esztétikai és etikai problémák megoldása. A
kiadás éve. 1926. (A megbarnult töredező lapok alapján akár régebbi kiadványra
is gondolhatna az ember.)
A tartalom hamisíthatatlan 20. század eleji gnosztikus tematika és stílus.
A szerző eredeti konstrukciói és „megoldásai” még a nyíltan vállalt intuíció
szintjén is aggályosak, de az alapgondolatokban sok figyelemre méltó elem van,
egyes mondatok pedig igen szuggesztíven közvetítenek igaz megfigyeléseket.
Ezek után érthető módon kíváncsi lettem a szerzőre, akiről nyomban sejteni
lehetett, hogy magyar. A borítón neve franciásan szerepel: Rodolphe-Raoul
Lendvai. Erre több, mint meglepő módon az interneten nem találni semmit. A kötet irodalomjegyzéket nem tartalmaz, de
az egyik lábjegyzetben annyi található, hogy a szerzőnek magyar nyelven jelent
meg egy műve 1909-ben Világnézet cím alatt. (Hogy-hogy nem, a lábjegyzetet a
szerző keltezte: Budapest, 1923. május 13.)
Újabb keresés után a MOKKA-ODR-ben leltem egy bejegyzést:
Szerző: Lendvai Rezső
Cím és szerzőségi közlés:
Világnézet mint tudomány ... / Lendvai Rezső
Megjelenés: Budapest : Benkő, 1909
Terjedelem,
fizikai jellemzők: 78, [2] p. 23 cm
Ez viszont minden, ami Ledvai Rezsőről, avagy Rodolphe-Raoul Lendvairól
megtalálható a mindent tudónak és mindenhatónak tartott interneten. Ki volt ez
a Lendvai, hogy jutott ki a könyve a Presse Universitaire de France-hoz?
Hiába a gnózis, hiába az intuíció. Sok, még egyszerű kérdésekre sem fogunk
mindig megkapni a választ.
Legalább azonnal és könnyen.
De ami egyszer mondva lett, annak, lám, utóélete támad, akkor is, ha annak,
aki mondta, már nyoma sincsen…
*
* *
