Immár 100,
vagy talán 1000 éve gondolkozom a világ titkain. Régóta érzem úgy, hogy új
felismerések hoznak be valami fényt, de legalább is megkérdőjeleznek sok
mindent, amit a 20- században hallatlan forradalomként éltünk meg a fizikában.
És szüntelenül ütközöm tudásom és képzelőerőm korlátjaiba. Elképzeléseimből
soha nem csináltam titkot, igen sok értelmes laikussal és komoly fizikussal
osztottam meg. Szinte megannyiszor figyelhettem meg az „üvegszem”-effektust,
amelyről emlékezetem szerint írtam már (a kifejezés egy portugál fizikustól
származik). Ennek a hárításnak az az igazán aggályos következménye, hogy
elveszhet egy fonal. A Nagy Labirintusban pedig nincs túl sok alkalom ilyen
fonálra akadni.
Ahogy éppen állítom, minden rendszer véges. Még az én (biológiai)
rendszerem is. Úgy gondoltam, nem húzom tovább az időt, nem teszek se mindent,
se sokat egy Nagy Mű megírására. Amennyire lehetséges, kerek tortaszeletekben
adom közre gondolataimat.
Az új modell alapjai
I. Általános
alaptételek
1. Dolgok
léteznek.
2. Ami
létezik, rendszer.
3. Minden
rendszer keletkezik és megszűnik, nem létezik öröktől vagy örökké létező
rendszer.
4. Minden
rendszer részrendszerekből áll, nem létezik részrendszerekre nem bontható
rendszer.
5. Minden
rendszer egy másik (környezeti) rendszerben létezik.
6. Minden
rendszer belső és külső utasítások szerint változik, és változtat, egységes
órajel szerint. Ami a változás előtt volt, ami változás után lesz, nem létezik,
csak az létezik, ami a két változás között van.
7. Léteznek saját
órajelt adó (processzuális) rendszerek.
8. Egyes
rendszerek lehetnek néha zártak, néha nyitottak.
9. Minden
rendszer képes valamilyen erő kifejtésére.
10. Minden
rendszer képes valamilyen információ befogadására, tárolására, feldolgozására,
és továbbítására.
11. Egyes
rendszerek képesek növekedésre.
12. Egyes
rendszerek képesek szaporodásra szétválás vagy kiválás útján.
* * *
