Az évszakok

Már jó régen arra jutottam, hogy a mi – igen szerencsés – szélességünkön nem négy, hanem hat évszakot lenne indokolt számon tartani. Ezek, az általam logikusnak érzett sorrendben: a tél, a kora és a késő tavasz, a nyár, a kora és a késő ősz.

Hónapokban megjelölve:

Tél: január, február.

Kora tavasz: március, április.

Késő tavasz: május, június.

Nyár: július, augusztus.

Kora ősz: szeptember, október.

Késő ősz: november, december.

Hát nem tökéletes?

Nem régen viszont azon gondolkoztam, hogy ez a felosztás valóban csak a mi szélességünkön tapasztalható, de itt valóban látványosan. És mi a helyzet másutt? Némi gondolkodás után úgy arra jutottam, hogy a különböző szélességi övekben különböző az évszakok száma, éspedig a következő „törvényszerűség” szerint: az egyenlítő közelében egy egyetlen örök nyár uralkodik. utána következik olyan öv, ahol már indokolt két évszakot megkülönböztetni. A harmadik, középső övben már négy évszakot látunk. Ezután jön a „miénk”, az igazi pazar mérsékelt öv a hat évszakkal. Az ötödik (prepoláris) övben megint csak négy évszakot érdemes megkülönböztetni. És az utolsó, hatodik övben, a sarkak körzetében megint csak két évszak van, a poláris tél és a poláris nyár.

Hát legyünk büszkék és boldogok hat évszakunkkal.

Nem csak a biodiverzitás jó dolog, hanem a klimatikus diverzitás is.

A változatosság, a forma- és tartalomgazdagság gyönyörködtet.

Az élet szép, és élni jó.

És folytathatnám! Mert mi tagadás, ma átlépünk a kora tavaszból a késő tavaszba. Hát nem megrészegítő?

* * *