Sokan
hírből ismerik a híres-nevezetes Hippokratészi esküt, de bizonyára nem
találkoztak annak telkes szövegével. Ez pedig egy erős, megkapó és
elgondolkoztató üzenet, üzenet a régmúltból, amely olyan távol van, és olyan
közel van hozzánk, hogy szinte érinteni tudnánk…
Hippokratész Kósz szigetén született, időszámításunk előtt 460-ban,
másképpen a Bronzkor 1541. évében, és 83 évig élt. Az orvostudomány és a pszichológia
megalapítójának tartják, az ókorban egyenesen Aszklépiosztól, a gyógyítás
istenétől származtatták.
Ahogy szokott lenni minden fontos dolog esetében, a neki tulajdonított
eskünek is mély gyökerei vannak, így például több szakértő szerint az eskü eredeti
változata a Kószon működő Aszklépiosz orvospapok fogadalmi szövege volt.
Akárkinek akármekkora személyes érdeme legyen, ami számít, az az eskü
évezredes üzenetében rejlő emberszeretet, embertisztelet és emberhit.
Fontos lenne, hogy az emberek ünnepi naptárában legyen saját ünnepnapja
ennek az eskünek!
* * *
Hippokratészi
eskü
Esküszöm
az orvos Apollónra, Aszklépioszra, Hügieiára, Panakeiára, az összes istenre és
istennőre, őket híva tanúul, hogy erőmhöz és belátásomhoz mérten teljesíteni
fogom eskümet és alábbi kötelezettségemet.
Az orvostudományban mesteremet ugyanolyan tiszteletben részesítem majd,
mint szüleimet; megosztom vele megélhetésemet, és ha nélkülöz, gondoskodni
fogok ellátásáról; fiait saját fivéreimnek fogom tekinteni, és ha ők is el akarják
sajátítani az orvostudományt, fizetség és szerződés nélkül megtanítom majd
nekik.
Gondom lesz rá, hogy a tudományt, a szóbeli és minden más felvilágosítást
ismertessem fiaimmal és mesterem gyermekeivel, valamint azokkal a tanítványokkal,
akiket szerződés és az orvosi törvény alapján tett eskü kötelez, de rajtuk
kívül mással nem.
Az életmódra vonatkozó szabályokat a betegek hasznára kamatoztatom majd erőm
és belátásom szerint, megóvva őket a bajtól és kártevéstől.
Senkinek sem adok majd mérget, még ha kéri is; sőt még csak ilyen tanácsot
sem adok neki. Hasonlóképp egyetlen asszonynak sem adok magzatelhajtó méhgyűrűt.
Tisztán és szeplőtelenül fogom eltölteni életemet, gyakorolni
mesterségemet.
Nem alkalmazok vágást még akkor sem, ha az illetők kőtől szenvednek is; az
ilyen feladatot azoknak hagyom meg, akik ebben szakemberek.
Bármely házba lépek is be, azért megyek oda, hogy hasznára legyek a
betegeknek, tartózkodva minden szándékos jogtalanságtól és kártevéstől, főleg
attól, hogy nemi visszaélést kövessek el nők vagy férfiak testén, legyen szó
akár szabadokról, akár rabszolgákról.
Foglalkozásom gyakorlása közben vagy azon kívül bármit is látok, illetve
hallok az emberekkel való érintkezés során, aminek nem szabad nyilvánosságra kerülnie,
arról hallgatni fogok, és azt, mint titkot őrzöm.
Ha teljesítem és nem szegem meg eskümet, adassék meg nekem, hogy örömömet
lelhessem életemben és hivatásomban, mindig elismerésben részesülhessek minden
ember részéről; ha viszont fogadalmamat megsértem és hamisan esküszöm, akkor az
ellenkező sors jusson nekem osztályrészül.
*
* *
