Az
éjjel álmomban láttam egy parázs vitát. Sokan voltak, soványak és kövérek,
alacsonyak és magasak, az egyik nagyon heveskedett, a másik folyton nevetgélt.
Senki senkivel nem értett egyet, ám közben kiválóan szórakoztak.
-
Ezt a Messiás nagyon komolyan gondolta, és mindenkinek jól kell megértenie, és
megfogadnia: ha van két inged, add oda az egyiket annak, akinek nincs!
-
Hehehe… Nekem van 836 ingem, és bizony karácsonykor odaadtam az egyiket az
utcánkban tanyázó hajléktalannak.
-
Ó, ezek a buzgó filantrópok! Ez az intelem nem neked szól. Azt hiszed, hogy
Jézus foglalkozik veled? Ez azoknak szól, akiknek két ingük van!
-
Biztos mondta, miért ne mondta volna… De biztos, hogy ez aktuális? A mai ember
azt sem tudja, milyen ingről beszélt a Mester… Csak zavart keltünk ezzel…
-
Biztos, hogy mondta? Hogy mondhatott olyat, hogy adjunk bármit is valakinek,
akinek inge sincs? Vagyis pucéron futkos… Az ilyen csak bolond lehetett, és
annak kár bármit is adni…
-
Ó, Isten barmai! Tudom, hogy tetetitek a barmot, de túl jól tetetitek… Az
intelem fontos, és mindennél aktuálisabb. Érteni pedig úgy értsétek, hogy ha
van tíz inged, ötöt adj oda a szegényeknek, ha van száz inged, ötvenet adj oda!
-
Mi, megúsznád ezzel, te nemes lélek, és közben te lennél a legújabb
billgétsz, szinte ingyen. Nem, drága barátaim, még kér a nép! Jézus intelmének alapja éppen ez: elég neked egy ing! Ha van tíz inged, kilencet adj oda a szegényeknek.
Ha van 836 inged, 835-öt ossz szét!
-
Kikérem magamnak a személyeskedést, és egyébként is, micsoda gyalázat, hogy
kommunisták szivárogtak közénk! Látod, Jézus, micsoda zűrzavart keltettél
radikális beszédeddel!
-
Kezdve azzal, hogy mit is ér az, akinek nincs legalább egy tucat inge. Hát ember az
ilyen? Mert ezeket, ugyebár, váltani is illene, meg az alkalomhoz illőt felvenni.
-
Ha engemet választatok elnöknek, be fogom vezetni az ingyenes alapingellátást, és biztosítom a társadalmi békét.
*
* *
