A civilizáció legnagyobb tévedése

Nem csigázom az érdeklődést bevezető gondolatokkal, megfigyelések, elemzések stb. ismertetésével. Egyből kimondom: a civilizáció legnagyobb tévedése a matematika oktatása.

Persze, lehetne most elvitatkozni olyanokon, hogy civilizáció nyomairól régóta beszélhetünk, az iskolai matematikaoktatás a modern kor vívmánya, amelyre akár büszkék is lehetnénk.

Én úgy látom a helyzetet, hogy a matematikatanítás valóban az egyik legfontosabb pillére a modern iskolának, köztiszteletnek örvend, pedagógiai fejlődést is tud felmutatni, mégis összességében egy nagy csődöt leplez el.

Mi a gondom? Miről beszélek?

Úgy vélem, a jelenlegi matematikaoktatás mesterembereket készít fel, de talán leginkább kereskedőket. Akinek jól kell tudniuk számolni, összeadni, kivonni, szorozni és osztani. Fontos a számla pontossága. És fontos a megrendelt munka pontos elvégzése. Minden szakmai kompetenciához egy jó adag számtan és mértan ismeret szükségeltetik. Ennyi. Kész is vagyunk.

Közben nem mindenki lesz kereskedő vagy mester, azok többsége pedig meg is utálja kellően a matematikát egy életre. Ennyi. Ezzel is készen vagyunk. Nagy előnyei vannak ennek a helyzetnek.

De mi is ez a helyzet?

A helyzet az, hogy az emberek nagy, nagyon nagy része intelligencia dolgában koldusszegény. Mondhatjuk: nem képes gondolkozni, a gondolkodás értelmében. Bajlódik, sőt, gyakran agresszíven támad silány sztereotípiákkal. Kritikátlan, vagy még gyakrabban kritikátlanul kritikus, hőbörgő, bajban van saját igényeinek, érdekeinek felismerésével és képviseletével. Elszomorító, méltatlan látvány.

Ezzel szemben okos emberekre lenne szükség. Intelligens emberekre. Szinte mindenki megfelelő mentális képességekkel születik, de utána minden összefog a gondolkodás csodája ellen. Hát igen, a mesternek inasra, a gyárosnak melósra, a kereskedőnek csicskára, a királynak katonára, a papnak hívőre, a politikusnak szavazóra van szüksége. És ezek ne is legyenek lángelmék, de még kritikai kritikusok sem.

Értjük, a civilizáció csődjének alapos oka, a fent az egyik oldalon felsoroltak szempontjából haszna van.

A társadalom, jövőnk mást akar: okos intelligens embereket.

E célból a legfontosabb és a legsürgetőbb feladatunk az lenne, hogy a matematikaoktatásról váltsunk gondolkodásoktatásra. A matematika továbbra is jelen lenne, mert a matematika a legjobb homokozó a gondolkodás számára, sőt, később atombomba is lesz az intelligens ember kezében, de kis zsenge korban, amikor a magzat lávájából képződik a személyiség, minden erőnket a gondolkodás, az élő természetes intelligencia kibontakoztatására kellene koncentrálni.

* * *