A
könyvek – eddig – egészen rendkívüli szerepet játszottak a civilizáció
kialakulásában, életében és fejlődésében.
Minden élő szervezet csakis a rendelkezésére álló tudás alapján képes
reagálni, vagyis létezni, élni. Minél fejlettebb egy szervezet, annál több
tudással rendelkezik, és minél több tudással rendelkezik, annál komolyabb
feladat ezt a tudást hatékonyan tárolni. Az élőlény által tárolt tudás (ebbe
értelemszerűen tartozik az élményanyaga, tapasztalata) emlékezetnek is
nevezzük. Ezt az élőlények saját szervezetén belül tárolják, jellemzően az
agyukban.
Az élőlények mindig valamilyen fajhoz tartoznak, és ennek nem csupán szab
keretet, hogy csak a fajhoz tartozó másik egyeddel képesek szaporodni, hanem az
a döntő képesség is, hogy bizonyos kommunikáció révén átadhatják egymásnak,
végső soron közössé tehetik tudásukat. Így az evolició során az élő világban a
tudás már közösségi. Csakhogy ez a közösségi tudás közvetlenül a faj egyedeinek
agyában tárolódik.
Az első élőlény, amely képessé vált a tudását speciális „tudástároló”-ban
tárolni, az ember. Ez a tudás-tároló pedig a könyv.
A beszéd, amely már hangzásilag és fogalmilag tagolttá vált, valóban
forradalmasította az emberi faj kommunikációját, de az igazi forradalom az írás
kialakulása. És itt már szinte másodlagos ennek jelentősége a kommunikáció
további fejlődése szempontjából. Az igazi, sorsdöntő jelentősége az, hogy az
írás lehetővé tette a tudás tárolását az emberi fejen kívül, agyagtáblákon,
papiruszon, könyvben.
A fejlődés – figyelembe véve, hogy az ember egy-néhány évmillió óta eszközt
és tüzet használó értelmes lény, szédületessé vált a Bronzkorban, aminek
hatalmas diadala és jelképe az Alexandriai könyvtár.
A Vaskorban pedig a könyv már hétköznapi eszközzé vált, és az emberek
aligha foglalkoztak a könyv terjedésében rejlő szinte transzcendens
folyamattal: az emberiség közös emlékezetének fokozódó-terebélyesedő
tárgyiasulása. Mert valójában minden könyv egy eleven – és bizonyos értelemben
örök életű – emberi agydarabka. A Földet elborító könyvmennyiség pedig a
fizikai földkéreg fizikai antropomorfizálása…
És ekkor életünkben berobban az internet, és a teljes földkéreg
elektronikus antropomorfizálása indult el. Bárhol is állsz, otthon, városod
főterén, metróban, repülőn, bárhol, bármikor kezedben van az emberiség teljes
tudása.
De vigyázz, ember! Meg kell tanulnod tudni!
Ha nem tanulsz meg tudni, hiába lesz kezedben az emberiség teljes tudása.
Az a majom maradsz, amely sok millió évvel ezelőtt voltál.
* * *