„A zsidó meditáció kifejezés hallatán az emberek gyakran
meglepődnek. Még tájékozott zsidók, beleértve sok rabbit és tudóst, sem tudnak
a létezéséről. Azt hiszik, ez a judaizmus ezoterikus vagy okkult részéhez
tartozik, kevés köze van a főirányhoz. A legtöbb meditációról szóló könyv a
keleti technikákat vagy olykor a keresztény meditációt tárgyalja, és a zsidó
meditációt figyelmen kívül hagyja. Pedig éppen a judaizmus hozta létre az egyik
legfontosabb meditációs rendszert, amelynek ismerete nélkül minden tanulás
hiányos marad.
Számos bizonyíték van arra, hogy a meditációs
gyakorlatok széles körben elterjedtek voltak a zsidó történelem folyamán.
Minden jelentős zsidó szövegben találhatók utalások a meditációra a bibliai
kortól egészen a modern korig.(…) A Biblia konkrétan állítja, hogy a próféták
éneket és zenét alkalmaztak a magasabb rendű tudatállapotok elérésére. (…) Arra
is van bizonyíték, hogy a Biblia írásának idejében (400 k.-ig) a meditációt
nagy számban alkalmazták az izraeliták. A Talmud és a Midrás határozottan
állítja, hogy több mint egymillió ember foglalkozott ilyen jellegű
diszciplínákkal. Szabályos meditációs iskolák léteztek, melyeket mesterpróféták
vezettek. (…) Az ilyen iskolákban az emberek azért tanultak meditációs
technikákat, hogy elérjék Isten közelségét…A meditációs iskolák szigorú
életmódjukhoz fegyelmet és kitartást követeltek. Kifejezetten nagy igényeket támasztottak,
s csak azok számára álltak nyitva, akik teljesen odaszántak voltak. Még
azelőtt, hogy valaki bebocsátást nyert volna az ősi meditációs iskolába, a
jelöltnek nemcsak spirituálisan volt szükséges fejlett szinten állnia, hanem
érzelmeinek és érzéseinek is az ura kellett, hogy legyen.(…)
A középkorban jól ismertek voltak a meditáció
különböző technikái, ezeket a zsidó filozófusok a prófétasággal kapcsolatban
részletesen tárgyalták. Olyan személyiségek, mint Maimonides és Gersonides
behatóan analizálták a meditatív állapotban kapott látomásokat, szembeállítva
azokat az álombeliekkel. A téma felvetésének módja is azt mutatja, hogy a
meditációt a zsidóság szerves részének tekintették.
A zsidó misztikusok és kabbalisták számára nyilvánvaló
volt a meditáció kulcsszerepe. Sok írás született ebben a periódusban a
meditatív állapotban szerzett tapasztalatokról, és arról, hogy a látás,
valamint a tudatállapotok miként változtathatók. A technikákra többségében csak
utaltak, és akkor is főleg virágnyelven, hogy ez a tudás inkább szóbeli
maradjon, semmint leírják.(…)
A 18. század közepén a zsidó misztika újból a
reneszánszát élte, a híres Rabbi Jiszrael, azaz Báál Sém Tov vezetése alatt. A
hászid mozgalom, amelynek alapítója volt, a miszticizmuson alapult, és a meditációs
gyakorlatok a mozgalom középpontjában álltak. Az egyik legfontosabb hászid
technika a napi ima meditatív gyakorlatként történő alkalmazása volt. (…)
A hászidizmus első három generációjában alig volt
publikált mű, amely ne említette volna a meditációt és a misztikus
tapasztalatot. A későbbi munkákból viszont a miszticizmus szembetűnően
hiányzik. Sőt, az 1850-es éveket követően, a hászidizmus több területen egy
erősen antimisztikus irányvonalat fejlesztett ki. Így a zsidó meditáció utolsó
bástyája is leomlott, és a gyakorlatban egy évszázadra elfelejtődött. Úgy
látszott, hogy a meditációhoz tartozó alapszókincs is teljesen eltűnt. A zsidó
misztikáról író tudósok nem törődtek a meditációra vonatkozó nyilvánvaló
hivatkozásokkal; a meditáció kulcsszavait pontatlanul fordították, vagy rosszul
értelmezték. Olyan helyzet alakult ki, hogy a meditáció gyakorlatilag
kitörlődött a zsidóság tudatából és a zsidó történelemből is.”
Zsidó
meditáció
Aryeh Kaplan
(Magyarra fordította: Tarnóc János. Vince kiadó, Budapest, 2004.)
Aryeh Kaplan az Amerikai
Egyesült Államokban, Bronxban született 1935-ben, és fiatalon, 48 évesen hunyt
el 1983-ban. Nagy tehetségű fizikusként a NASA munkatársa volt, később azonban
ortodox rabbi lett. A modern kor egyik legjelentősebb kabbalistájának tartják.
Olyan alapművek jelentek meg angolul a fordításában és kommentárjaival, mint a Bahir vagy
a Széfer Jecira fordítása és magyarázata .
