Miután
néhány napja a sokatmondóan Alphago-nak nevezett program legyőzte a gó európai
bajnokát, ma legyőzte a világbajnokot is.
Eddig mindenki büszke volt arra, hogy létezik olyan játék, amelyen a számítástechnika,
divatosabban mondva: a mesterséges intelligencia nem bír felülkerekedni. Mert
jó ideje mindenki tudja-elfogadja, hogy a sakk sem gond a komputer-agy számára.
Már-már pánik hangulat kezd eluralkodni: EZEK túljárnak az eszünk! Végünk van… Csak kifutó fiúknak leszünk
jók a szép új világban…
Nyugalom, barátaim! Itt van ez a szög. Legyetek szívesek verjétek be ebbe a
fahasábba! Kézzel! Ja, kézzel nem lehet szöget beverni? Kalapács kell nektek?
Hát a számítógép agyatokhoz képest többet tud, mint a kalapács az
öklötökhöz képest?
Fogjuk fel, hogy a mesterséges intelligencia sem sokkal több, mint a tudós
vasökle, vagyis a tudós kalapácsa. Persze, az igazi tudós ölében a mesterséges
intelligencia több mint egy hasbeszélő bábú, amely csak a mester gondolatait
szajkózza. A mesterséges intelligencia elképesztő mértékben növeli agyunk
hatalmát, és ezzel megint csak megerősítjük központi helyünket a világban.
Hiszen megnövelt agyunk, ugyanúgy, mint megnövelt öklünk jóra is képes, rosszra
is képes. Mi merre billenti el a dolgokat? A történelmet. Ez bennünk dől el,
mint a kötéltáncosnál is.
Szóval észnél legyetek!
Én meg most megyek gózni a számítógéppel. Nem, nem az Alphago… De így is
mindig legyőz…
Csakhogy neki nem támadnak új gondolatai, nekem meg… állandóan… Most
például megalkottam a szupergót, amely annyiban más, hogy kétszer annyi vonal
van a táblán, vízszintesen és függőlegesen. Mivel egy vonal hozzáadása is
hatványozza a lépéslehetőségeket, a vonalak számának megduplázása bizonyára ma megoldhatatlan
számolási igényt támasztana, míg a stratégiában gondolkodó emberi agy kisebb
gyakorlással jeleskedne az új változatban is.
De ez nem egyszerű mennyiségi verseny. A lényeg az, hogy az ember tengelye
nem a talpától a feje búbjáig terjed, hanem tovább, egészen a Sarkcsillagig, és
azon túlra
*
* *
