Kivonulni,
kivezetni az emberiséget a rossz világból: bizonyára sokan legfőbb vágya. De
merre van a kiút?
Még nagyon hosszú ideig az államok szerepe a történelem tudatos
alakításában igen nagy, ezért nem lehet kétségünk, hogy a kivonulás nevű
hadművelet tábornokai a jó államok lehetnek. Milyenek is – most kifejezetten ebből
a szempontból nézve – a „jó” államok?
Békések, demokratikusak, igazságosak, szolidárisak, laikusak.
Komoly anyagi és szellemi forrásokat szánnak különböző szakmai és civil
szervezetek, hogy minősítsék a különböző országokat: befektetésre ajánlott-e,
mennyire korrupt, mennyire „transzparens”, milyen a „szabad” sajtó szabadsága…
De nem ismerek olyan kutatásokat, hogy egy ország mennyire békés, demokratikus,
igazságos, szolidáris, laikus…
A kérdés pedig egyáltalán nem mellékes, és a válasz sem megoldhatatlan feladvány.
Egy valamennyire tájékozott és józanul gondolkozó ember meglehetősen pontos
diagnózist tudna adni. Biztos, hogy egy-egy ország megítélése heves vitákat
okozna a más-másképpen gondolkozó vagy más-más ideológiájú emberek között.
Miért ne? Ezzel a vizsgálódás csak nyerhet.
De a puszta rangsorolásnál sokkal fontosabb tudatosítani a közvéleményben a
kiemelt tulajdonságok döntő jelentőségét.
Talán a legegyszerűbb eset az első: békés. És valóban, aki katonai erővel
akarja megoldani az őt zavaró „problémákat”, még beljebb visz minket a rossz
világ még szörnyűbb bugyraiba.
És talán a legmeglepőbb az utolsó: laikus. A laikus nem azonos azzal, hogy
ott az ateizmus szinte államvallás. Ugyanakkor az igazi modern laikus állam nem
a „toleráns”, hanem az az állam, amely felismerte már a történelem, az emberi
szellem tanulságait, és a tudást emeli a neki megfelelő helyre, a vallásokat
pedig határozottan és következetesen leválasztja minden hatalmi pozicióról,
mint ahogy a gyerek kezéből kivesszük a gyufát. Mert vallásra a gyerekember
tapad, a rájuk tapadt sokadalommal pedig a vallások vérszemet kapnak a
hatalomra, amiben leginkább a többi vallás konkurálja és frusztrálja. Ez pedig
egyenes út a vallásháborúkhoz.
Egyszerűbben: egy vallásos állam, társadalom ne kárhoztasson egy másik
vallást, mert ez a háborúéval azonos lendülettel hajít minket a rossz világ
legmélyebb bugyraiba.
Tehát mi a feladat? Felkutatni a ma létező békés, demokratikus, igazságos, szolidáris,
laikus államokat, és térdre borulni eléjük: vezessetek minket, ki ebből a rossz
világból!
*
* *
