Azzal a
szemlélettel szemben, hogy mindent, amire szükségünk van, vagy a hatalom vagy a
szabad üzleti vállalkozás („a piac”), és csak azok biztosíthatnak valamilyen
hagyományos feladatmegosztás szerint, érvényre, jobban mondva: győzelemre
kellene juttatni azt a szemléletet, hogy egyéni (és családi) szükségleteink
kielégítését négy szereplőre kell bízni, egészen új feladatmegosztás szerint,
éspedig: saját magunkra, az érintett közösségekre, a hatalomra és az üzleti
vállalkozásra.
Ezt az új szemléletet azt világíthatja meg a legjobban, ha sorra vesszük
milyen lehetőségek adódnak az élet különböző területein.
Közösségi lehetőségek a lakóhelyen
Közös tároló
helyiségek (bicikli, gyerekkocsi stb. számára)
Közös
könyvtár
Közös
kézműves műhely
Közös
tornaterem
Közös szauna
Közös uszoda
Közös
gyermekszoba
Közös mosoda
Közös
pihenőkert
Közös
konyhakert
Közös
térfigyelés
Közös szociális
önsegélyezés
Közös pénzügy
önsegélyezés
Ezek és hasonló további formák kialakítása és fenntartása nem kötelező,
hanem ésszerű és támogatott lenne. Itt bizonyos formák a legkisebb
lakóközösségekre méretezhetők (egy társasház, egy kisebb háztömb), mások egy
kisebb negyedre, városrészre.
Szinte minden fent sorolt formával kapcsolatban gazdag tapasztalat áll
rendelkezésre hol itt, hol ott a nagyvilágban. Van, ami régebben inkább volt
elfogadott és elterjedt, van, ami viszonylag újszerű.
Mindenesetre a lényeg az, hogy ezek reális és ésszerű lehetőségek, amelyek
egy jobb, szebb életmódot ígérnek, az egyéni és családi autonómia mindennemű
sérelme nélkül.
Ennek valóra váltása elsősorban az érintett emberek szociális
érettségétől függ, de a hatalom és az üzlet kedvező, nem destruktív, hanem
kooperatív hozzáállásától is.
* * *
